Dr. Czére Béla - Dr. Vaszkó Ákos szerk.: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon (Budapest, 1985)

2. MOTORMOZDONYOK (Szontagh Gáspár)

Az egyenáramú villamos erőátvitelű dízelmozdony mellett megjelent a hidrodinamikus erőátvitelű dízelmozdony is — először import (Voith) hajtóművel. A Ganz Vagongyár és a MÁVAG egyesüléséből 1959-ben létrejött Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár (Ganz-MÁVAG) egyre inkább az utóbbi mozdony típusok fejlesztésére helyezte a fősúlyt. A kis és könnyű tolató motormozdony-kategóriák gyártását a győri Magyar Vagon- és Gépgyár (Rába) kapta meg, amely előbb Ganz és MÁVAG segítséggel, majd saját erejéből fejlesztette ki mechanikus és hidromechanikus erőátvitelű mozdonyait. A mozdonygyártás azonban itt hamarosan abbamaradt. Úttörő kísérletnek számított a DVM3 MÁVAG gyári jellegű, MÁV M 601 sorozatú dízel-villamos mozdony létrehozása 1957-ben. Egyetlen dízelmotorja 2000 LE-s (1470 kW) volt. A mozdony prototípus-próbáin a dízelmotor súlyosan megsérült; a gépet 1957-ben félretették — végül sohasem fejlesztették sorozatéretté. A Ganz-MÁVAG már a korszerűsített Jendrassikmotorral és előbb 800 LE-s (590 kW), majd 1000 LE-s (735 kW) teljesítménnyel hozta létre újabb univerzális — de elsősorban személyvonati szolgálatra alkalmas — dízelmozdony típusát, korszerű teljesítményszabályozással. A Ganz-MÁVAG elsősorban mozdonyokba való beépítésre vásárolta meg a francia SEMT Pielstick (Alsthom Atlantique) cégtől a Pielstick PA4-185 motorcsalád licenciáját, 1964-ben. A 12 hengeres kivitel kipróbálása a MÁV M41 sorozatú prototípus mozdonyban történt. 18 hengeres változatával épültek a MÁV M63-as sorozatú mozdonyai. Az utóbbi sorozat 10 db-nál befejeződött, mert a 2000 LE (1800 kW) körüli teljesítmény-kategóriában először General Motors-rendszerű mozdonyok (MAV M61 sorozat) beszerzésére került sor, a svéd Nydqvist et Holm AB (NOHAB) cégtől, végül a szovjet luganszki mozdonygyárban épített M62 sorozat vált uralkodóvá; a 3000 LE (2200 kW) körüli teljesítményekre pedig — az egyre fejlődő vasútvillamosítás következtében — az V43 sorozatú villamos mozdonyt alkalmazták (1. a 3. fejezetet). A Ganz-rendszerű dízelmotorok a tolató- és mellékvonali mozdonykategória erőgépei lettek. Népgazdasági szempontok indokolták a román eredetű (Uzina „23 August" gyár) MÁV M43 és M47 sorozatú mozdonyok beszerzését; ez utóbbi 20-as alsorozatú változata nagyobb motorteljesítménnyel és villamos vonatfűtő generátorral készült, mellékvonali személyvonatok továbbítására. A 12 hengeres Pielstick-motorokat legnagyobb számban a MÁV M41 sorozatú mozdonyaiba építették be. E típusnál figyelemre méltó a rugózás és a szekrénykapcsolat több lépcsőben történt továbbfejlesztése, amelyeknek újabb változatai lehetővé teszik az alkalmas pályákon a 100 km/h feletti sebességet is. E legújabb típusokkal a hazai vasutak meglevő igényei kielégíthetők lettek.