Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E tályához forduljanak. i84<). június 17-én Duschek Ferenc pénzügyi miniszter átírt Csányi miniszternek, hogy Szolnokról Komáromba sürgősen szállítsanak egy évi sószükségletet. Ebből látszik, hogy milyen hosszú ellenállásra számított a szabadságharc kormánya. Sajnos eljött Világos: Bécsből a Magyar Középponti Vasúttársaság átírtt Jóob Sámuel és Murmann Péter igazgatósági tagok aláírásával, Gehringer császári biztosnak, melyben 1849. szeptember 2 4-iKi kelettel tudatják, hogy az osztrák cs. kir. kereskedelmi minisztérium, az időközben Délkeleti Vasútlá való magyar gőzmozdonyú vasút igazgatójává: Köb Kajetan cs. kir. főmérnököt neveztek ki. 12 3) Csányit, ki nem akart elmenekülni, elfogták és az újépületbe zárták, ahol 1849. október 10. napján kötéláltali halállal kivégezték. Vagyonát pedig elkobozták. Igaz magyar volt. Legyen áldott örökké emlékezete! A legelső mozdonyok Magyarországon. Magyarországon i845. előtt nem volt mozdony. A magyar középponti vasúttársaság, a legelső gőzüzemű (pest-váci) vonalához Belgiumból, Cockerill J. és társa seraingi erőműgyárából, rendelt négy személyvonatéi mozdonyt, darahonként 20.i5o forint beszerzési áron. i845. évben érkeztek hajón. A kazánvizsgálatot Jedlik Ányos egyetemi tanár végezte. Az első négy mozdony a következő neveket kapta: «Buda», «Pest», «Debreczen» és «Poson». A legelső próbamenet 1845. november 10-én Pest-Palota között, ünnepélyes külsőségek között történt, melyről a 120. oldalon számoltunk be. Ugyan e gyárból i846. évben további nyolc személyvonatú mozdonyt rendeltek, melyek nevei a következők voltak: «Vácz», «Neográd», «Esztergom», «Komárom», «Ilont», «Borsod», «Nyitra», és «Ifeves». A nyolc mozdony számlázott értéke 160.808 forintot lett ki. Egy mozdony tehát 20.101 frt-ba került. Még egy személyvonatú mozdonyt rendelt és kapott a középponti vasúttársaság, de ezt már a Bécs-györi vasútgyára szállította, ugyancsak i846. évben, a neve «Béts» volt. A pest-szolnoki vasút megnyitásához 1847. évben tíz személyvonatú mozdonyt szállított a Bécs-győri vasúigyára, melyeket: «Czegléd», «Abony», «Pilis». «Monor», «Alberti-Irsa», «Visegrád», «Üllő», «Szolnok», «Nagymaros•• és «Bihar» névre kereszteltek. A szolnoki vonalat azonban nem a fennti mozdonyokkal, hanem W. Norris filadelfiai gyár «István» és «Ilaza» nevű vegyesvonatú moz12 3) Gonda József: «A magyar vasútügy 18b8/b9-ben» Közgazdasági Szemle 1896. XX. köt. 4 sz v ö. Révay Nagy' Lexikon 4. köt. 756. oldal. 144
