Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

X. RÉSZ. Értékeink. Életrajzok

VASUTAS ZENEKÖLTŐK Beliczay Gyula volt Máv. főmérnök, zeneíró és tanár. A nagy zeneíró 1835. aug. 10-én. Komáromban született. Meghalt, Budapesten 1893 ápril. 30-án. Középiskoláit Pozsonyban végezte s ugyanott tanulta a zenét is. 16 éves korában már egy nocturnéja je­lent meg (Bécs 1851.). A mérnöki pályával párhuzamosan a zenét is Bécsben tanulta 1858-tól, mint vasúti mérnök, 1871-ig Bécsben tar­tózkodott. Ekkor azonban a vasúttársaság igazgatósága Budapestre tette át székhelyét s így Beliczay is ideköltözött. 1872-ben, mint fő­mérnök a m. kir. államvasutakhoz lépett át.*) 1886-ban nyugalomba vonult, hogy még teljes erejét egészen a zenének szentelje. 1864-ben Beliczay már nagyobb műveket is alkotott, így F-dur miséjét, melyet Bécs legelső templomaiban adtak elő, így a Domonkosoknál Liszt jelenlétében, aki nagyon elismerőleg nyilatkozott felőle. Ave Máriá­ját Herbeck János az udvari kápolnában adta elő nem egyszer; en­nek ajánlására a király arany éremmel tüntette ki a szerzőt. 1888­ban az Orsz. Zeneakadémia tanárául hívták meg. 1886 óta kizárólag a zenének élt s írta. 1887-ben vonós zenekarra írt szerenádját. 1889­ben nagyzenekarra írt D moll szinfóniáját. 1890-ben Swite del bal­ját nagy zenekarra, 1892-ben 2 A dur szinfóniáját, s ugyancsak 1892­ben Mendelsohn D moll orgona szonátáját nagyzenekarra való át­írását. Mindezeket a műveket a külföldön és itthon is nagy sikerrel adták elő. Magyar irányú szerzeményei, Változatok magyar nép­dalok felett, továbbá 3 magyar irányú darabja (zongora 4 kézre) és magyar dalai. (V. ö.: Révai Nagy Lexikon.) Mikus-Csák István nyug. Máv. felügyelő, a legnagyobb élő magyar vasutas zeneszerző. Orgonista, zongorista. Zongora-hegedűre írt szonátája Németországban óriási sikert ért el. i symphoniát, 3 zenekari szvittet, 5 symphonikus költeményt írt (közüle 3 Zichy-pályadíjat nyert). «Sellő» című nagy munkájával, melyet nagy zenekarra, szoprán szólóra és férfi­karra írt, kitűnő eredményt ért el. Iloiiioniia.y Lajos a legrégibb zeneszerző generáció kiváló tagja. (Testvére, Homonnay Tivadar dr., orsz. képviselő, korm. főtanácsos és Homonnay Dezső főfelügyelő keleti p. u. állomásfőnökének). Különösen a Petőfi-költemények megzenésítésével tett országos hírre szert. Ezek közül: «.Szeptember végén», «Sári néni», «Le az égből hull a csillag», «Négy ökrös szeJcér», «Nem tesz fel a leány magában egyebet». a leg­ismertebbek. Legutolsó szolgálati beosztása budapesti üzletvezetőség üzlet­igazgató helyettese volt. Néhány évvel ezelőtt ment nyugalomba. A legkitűnőbb vasutas muzsikusok közül meg kell emlékeznünk «Ír. Scnn Ottó államtitkár, Máv elnök, csellóművészről, dr.Ferenczy Alajos ny. Máv. főtanácsos zongoraművészről és Csapó György Máv. műszaki tanácsosról, a «Törekvés» Dal- és Zeneegylet kitűnő karnagyáról. *) Lásd a 256. oldalon D II. Ügy osztály, műlielyszolgálat. 49 785

Next

/
Oldalképek
Tartalom