Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E Az Országos Levéltárban található helytartótanácsi 10. jegyzőkönyv tanúsága szerint Beysét kihallgatták a Középponti Vasúttársaságnál felmerült és általa a külföldi lapokban szellőztetett visszaélések ügyében és ott jegyzőkönyvbe mondotta, hogy az ünnepélyes első ásás Í8UU. október 5-én történt. Ez a történeti helyreigazítás a Pest város és a Középponti Vasúttársaság között kitört viszály miatt is szükséges. Ugyanis Pest város tanácsa 7i844- szeptember 7-i üléséből 5 8) küldötte ki a telekátadó-bizottságot előzetes helyszíni szemlére. A kiszállás 18 4 [\. évi szeptember hó 15-én történt. Ez a bizottság szólította fel Uilmannt és Zimpel-t, hogy a telekigénylést írásban jelentsék be és jelöljék meg pontosan' ama földsáv méretét, mely a vasútvonal építéséhez szükséges lesz. Tehát elképzelhetetlen, — ismerve a választópolgárok túlságos érzékenységét, — hogy még mielőtt a város átadta volna az ajándék-telkeket, a Középponti Vasúttársaság már is az ásatásokhoz kezdett volna. Így aligha kapta volna meg a Társaság ez esetben, az ötvenezer négyszögöl ingyentelkel. Hiszen még az ajándékozás után is, minden kapavágást árgusszemmel figyelt az erre kirendelt bizottság, sőt késhegyig menő harcot vívott a föld minden apró centimétereiért a vasúttársasággal. Ez a vasútügy-történetekbe becsúszott tévesen közölt Í8UU. augusztus 2-i dátum 5 9) onnan származik, hogy a «Budapesti Hiradó» című lap 1844- augusztus 2-án megjelent 19. számának második oldalán, az első 6 8) Szabad kir. Pest város 12366/1844. sz. határozatával. 5 9) Az első vasul ünnepélyes kapavágását Fenyvessg Adolf: «Az első magyar vasúi» 1883. c. művében, a 120. oldalon írja: «s auguszlus másodikán tettleg megkezdik a munkát Pest mellett a váci töltésen». Kárpáti János és líada Elek: «A vasutak keletkezése és fejlődése» c. műben (1898; a 377. oldalon ezt írják: «Augusztus másodikán tényleg megkezdte az építkezést l'est mellett a váczi töltésen». Képessy Árpád: «A magyar vasútügy története» c. művében (1908) a 36. oldalon írja: «A Központi Vasúti Társaság 1844. auguszlus 2-án végre megkezdi az építési munkálatokat Pest melleLl, a váczi töltésen». Ujhely Gézaa: «A vasúlügy lörténele» c. művében (1910) a 63. oldalon írja: «s 1844. augusztus 2-án megkezdi a munkát Pest melleit a vázsi töltésen. Zelovich Kornél: «A magyar közlekedésügy» monográfiában (k.udó: tlr. Ladányi Miksa 1936.) «A magyar vasutak története» című cikkében a 27. oldalon ezt írja: «Az első kapavágást Pest város plébánosának a munkára áldási kívánó fohászával augusztus 2-án történik». Mindez megdől, a vasutat építő igazgató főmérnöknek: Beyse Ágoston Vilmosnak jegyzőkönyvi vallomásával, aki az ünnepélyes kapavágást 1844. október 5-re feszi. Orsz. Levéltár. F. 31. P. 59. 10. sz. jegyzőkönyv. A leghatásosabb bizonyíték amellett, hogy nem augusztus másodikán, hanem október 5-én történt, az tekinthető, hogy Beyse Ágoston jelen volt az első kapavágásnál, már pedig ő 18H. október előtt nem is volt Magyarországon. Van még egy másik bizonyíték is: Zimpel főmérnök nem vett részt mái- az építés megkezdésében sem. Zimpel eltávozását az egykorú lapok szeptember végén jelezték. 82
