Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VII. RÉSZ. Magyarország vasúti műhelyei. Egyenruházat. Szabad utazás

A KILENCVENES ÉVEK MŰHELYEI többen és többen lesznek. i888-ban már 45o-en vannak. Az eddigi gyertyavilágítás helyet, most már petróleummal világítottak. A «Magytar-gácsi vasút» államosításával a magyar részre eső járművek gondozását is ebben a műhelyben végzik, s így 1890-ben elérte működésének tetőfokát. A személyzete 1899-ben: 1 főnök, 3 mérnök, 5 művezető, 4 számtiszt, 1 kezelőliszt, 2 irodaszolga, 2 előmunkás, 1 gépkezelő és 1 kapusból állt. A műhelyben i4—22 inas is dolgozott, kiket a mérnökök vasárnaponként elméleti oktatásban részesítettek. A munkások 1875-ben önsegélyző pénztárt alapítottak, melynek igen áldásos hatása volt a munkások anyagi helyzetére. 1876-ban «Daloskör»-t létesítettek, melyet 1896-ban «Dal- zeneés önképző-egyesületté» változtattak át. A tűzoltóság intézménye már 187/1ben kezdett kifejlődni. 1893-ban fektették le a harmadik gőzkazánt, míg a gőzgépet 1896— ban egy 100 lóerőssel cserélték fel. 1899-ben, 1 főmérnök, 5 műszaki-, 12 kezelőhivatalnok, i3 művezető, összesen 3i-en vezették a műhelyben dolgozó 490 munkást. Trianon 1920-ban megszüntette. Műhelyfőnökök sorrendje: Nadeniczek Róbert, Ruttkay Mór, Szepesi Simon. Debreceni műhely. Kezdetben mint fiókműhely 1895-ben kezdte meg működését Bary János művezetővel. 1898-ban műhely elnevezéssel kibővült. Műhelyfőnökök sorrendje: Podolszky Béla, Strieker Sándor, Ditrich Antal, Rother Ernő, Kamarás Gyula. Székesfehérvári műhely. Azelőtt a déli vasúttársaság, kocsijait külföldre vitte javítani, de ez nem igen volt gazdaságos, s ezért Székesfehérváron felállított egy műhelyt, amely 1892. év első napján megnyílt. Megnyitásakor 1 főnök, 1 mérnök, 3 hivatalnok, és 2 művezető felügyeletével 4o munkással lett benépesítve és fedett helyen i4 mozdony, 26 kocsi, szabad helyen pedig 8 mozdony és 120 kocsi fért el. 1894-ben a fénymázoló műhelyt, i8p5ben akazánkovácsműhclyt kibővítették, majd 1896-ban raktári hivatal helyiséget építettek. A munkások között alakult «Dal- és zeneegylet»-et a déli vasút igazgatósága rendszeres segélyben részesíti. A műhelynek tűzőrsége nincs, de van bizonyos számú tűzoltája, kiké taz egyik műszaki alkalmazott képez ki. Ezek ugyan éjjeli szolgálatot nem teljesítenek, de a 3 éjjeli őr vigyáz a tűzbiztonságra, Van a telepen fogyasztási szövetkezet. A műhely 1899-ben 1 főnök, 2 mérnök, 1 mérnökgyakornok, 5 hivatalnok, 3 művezető és két előmunkásból, rajtuk kívül 290 munkásból áll. Fedett helyen igmozdony és 38 kocsi, szabadban 16 mozdony és 200 kocsi fér el. 1933-ban a Duna-Száva-Adriai vasút államosításával a Máv birtokába jutott. Mű hely főnökök: Pálos (Peiszer), Járay Elemér. 703