Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VI. RÉSZ A m. kir. államvasutak és a többi hazai vasutak nyugdíj- nyugbér és egyéb jóléti intézményeiről

A MAGYAR VASÚTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELM E megjegyezzük, miszerint ezen kötelezettség alóli kivonás a szolgálat önkéntes lemondásának fog tekintetni. Azon véglegesen kinevezett hivatalnokok és szolgák, kik a magas kormány által a fennállott cs. kir. szab. északi vasúttól átvétettek, vagy kik a m. kir. államvasutakhoz előbb beléptek, és az ezen vasutaknál vagy más vasutaknál töltött szolgálati, éveket érvényesíteni óhajtják, legkésőbb f. évi május i5-ig az alulírott üzleti igazgatósághoz az első kinevezés;, okmány hozzácsatolása mellett indokolt kérvényt tartoznak beadni. Úgyszintén azon hivatalnokok ós szolgák, kik a 35-ik életévet már meghaladták ugyan, de mindamellett a nyugdíj-intézet tagjaivá óhajtanak lenni, az idezárt minta szerint szerkesztett, e tekintetben! folyamodványaikat 1870. május 3i-ig annál is inkább benyújtani el ne mulasszák, mivel az ezen idő után benyújtott kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A kérvényekben meg kell említve lenni, hogy hány szolgálati évet kíván a folyamodó beszámíttatni. Mind ezen esetben a hátralékos 3 o/

0-nyi járulékok az alapszabályok szerinti késedelmi kamatokkal utólagosan fizetendők, és az illetők számára könnyítése végett a nm. ministeriumnál indítványt teendünk, miszerint ezen járulékok a késedelmi kamatokkal együtt nem egyszerre, hanem részletekben fizettessenek és pedig akkép, hogy minden hóban a f. hónapon kívül egy hátralékos havi járulék fizettessék be, mely utóbbi esetben természetcsen a késedelmi kamatok a teljes befizetésig tovább folynak. A jóváhagyott felvétel a nyugdíj-intézetbe minden egyes hivatalnok és szolgának elöljáró szolgálati ügyosztálya útján írásbelileg fog tudtul adatni. Pesten 1870. április 27-én. A m. kir. államvasutak üzletigazg. Stempf. A legelső nyugdíj alapszabályok, a magyar királyi államvasutak hivatalnokai és szolgái részére. Érvényes 1870. április 1-től. 1. czihk. A nyugdíjintézet czélja. Miután a magyar királyi államvasutak hivatalnokai és szolgái nem állam-szolgák, — részükre, úgy özvegyeik s árváik részére egy nyugdíjalap létesítése elhatároztatott. 2. czihk. A nyugdijintézetbeni részvét jogosultság iránt. A nyugdíjintézet tagjai az alapszabályok értelmében csak azon hivatalnokok és szolgák lehetnek, kik a magyar királyi államvasutaknál állandóan és évi fizetéssel alkalmazvák és tökéletesen egészségesek. 3. czikk. Az alaptőke. A nyugdíjintézet alaptőkéje a következőkből képeztetik úgy mint: 1. A tagok fizetési levonásából és pedig: a) Az évi fizetések 20 o/

0-jának 48 havi részletekbeni levonásából, 660