Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

V. RÉSZ. A vasuti tisztképzés

BARTHOS ANDOR jelölt" és a „Kilencedik" című darabjait, melyek vidéken is több helyen színre kerültek. Az „Aranyhalak" egykötetes, „A törtető" háromkötetes és „A tökéletes fiu" egykötetes regényeivel sikert ért el. A vasúti tisztképző tanfolyamon, mint a vasúti jog tanára 27 éven át, mint a Közlekedési Tanfolyamok igazgatója pedig 9 éven át működött. Munkái: A Vasúti Jog Foglalata, A Magyar Vasúti Jog. Ezt az utóbbit a kereskedelemügyi miniszter a vasúti tisztképző tanfolyamon tankönyvnek fogadta el. A művet a belügyminiszter a közigazgatósági hatóságok figyelmébe ajánlotta a Belügyi Közlönyben, és az igazságügyminiszter is felhívta a műre az Igazságügyi Közlönyben a bíróság figyelmét. Ferenc József Őfelsége a könyvet magánkönyvtárba elfogadta és köszönetét fejezte ki. A műegyetemen 25 éve működik magántanárként, mint a Magyar Vasúti Jog előadója, később rendkívüli tanári címet kapott. Ugyanott, mint meghívott előadó az Ipari Közigazgatás-t adta elő éveken át. Közgazdasági cikkeket írt több éven át több Japban és mint a „Munkaadó" munkatársa működött. Az iparról a közigazgatás szempontjából általában írt értekezése forrásmunka. A vasutak gazdaságosságáról írt értekezését a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerkesztett szaklap méltatta. A német vasúti igazgatóságok egyletének közlönye behatóan foglalkozott ezzel az értekezéssel. A nagy érdeklődésre tekintettel az értekezés német nyelven is megjelent a müncheni Eisenbahn Kunde-ban és külön lenyomatban is. A badeni nagyhercegség vasúti v. igazgatója levélben üdvözölte a szerzőt és közölte, hogy figyelemre méltó eszméit vasútjain megfelelően alkalmazni fogja. A bajor szakminiszter üdvözölte a szerzőt és a munkát méltónak találta arra, hogy a nürnbergi „Verkehrsmuseum"-ban elhelyeztesse. A Magyar Szakírók Országos Egyesülete annak idején alelnökké választotta. Az Ipari Közigazgatási Szakkönyvtár-nak főszerkesztője volt. A szakkönyvtár több kötetet adott ki. A világháború vetett végett a hézagpótló szakkönyvtárnak. Része volt az Országos Nemzeti Szövetség szervezésében és megalakulása után annak vezetésében. 0 alkotta meg a Munkásképző Intézmény-t, amely a munkások körében felolvasásokat tartott. A kapott ezüst serleg ennek az alkotásnak az elismerése. A munkásvédelemről Kassán és Aradon tartott felolvasást. Politikai szerepe. A mátészalkai választó kerület 1922-ben nemzetgyűlési és 1926-ban országgyűlési képviselővé választotta. Mint képviselő főleg közgazdasági kérdésekben szólalt fel. A párt közgazdasági bizottságának volt elnöke. A képviselőház kivándorlási, majd közlekedési bizottságának elnöki tisztét töltötte be, ezek megszűnte után a közgazdasági és közlekedési bizottság elnöke volt. , Hivatali működése: Amint említettük 1886-tól a vasúti osztályban dolgozott, később Lukács Béla államtitkár személyi titkára lett, azután a vasutengedélyezési, vasútépítési és tarifaosztályokban működött 1905-ig. Ekkor az ipari közigazgatási osztály vezetője, majd 1910-ben szakosztályfőnöke lett, később még a belkeresk. osztályt is álája rendelték. 1921-ben legfelsőbb elismeréssel nyugdíjazták, 1931-ben a IV. fiz. osztályba kinevezték, azután végleg nyugdíjba vonult.