Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

IV. RÉSZ. A közlekedésügy vezérei

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME. Balparti üzletvezetőség. Az osztrák-magyar államvasutat Baross Gábor az 1891. évi XXV. tc-vel államosította és 1891. július i-én Budapesten «balparti üzletvezetőség» elnevezéssel egy új üzletvezetőséget állíotttak fel, mely a nyugati p. u.-val szemben levő, ma Leszámoló Hivatal-n&k ismert épületben volt elhelyezve. Ez az épület különben még arról is nevezetes, hogy a Jókhi-u. felőli hátsó frontja volt a legelső «Magyar középponti vasúttársaság» pesti állomásának főhomlokzata. (Lásd a 120. oldalon.) 1891—1891, 1891—1899, 1899—1918, T9

r9— l9

2

I> Üzletvezetők: Menczer Lajos Thaly Zsigmond Décsey Lajos Phrihradny Kálmán I. oszt. főnökök: Holl Ernő, Dr. Mezey Lajos, Rohay Béla, Dr. Polgár Mihály, Motesitzky Hugó, Dr. Szádeczky Kardoss László, II. oszt. főnkööh: Nóvák Gusztáv, Decker Aladár, Legányi Károly, Petz Jenő, Hajnal Dezső, III. oszt. főnkööh: Tolnay János, Stejskál József, Bodó Richárd, Kálmán Samu, Beitter Alajos, Üzletvezetőhelyettesek: Häuser Nándor, I. Décsey Lajos, II. Tolnay János, I. Pulszky Garibaldi, Felszeghy Ferenc, Marschovszky Miklós, Littke Jenő, Bodó Richárd, Legányi Károly, I. Bereczky Sándor dr. II. Luger Camillo, IV. oszt. főnökök: Lőwinger Lendvai Márk, Braun Ferenc, Szász József, Storck Lipót, V. oszt. főnökök: Győri Gyula, Lechner Adolf, Kende Pál, Nimflay László, Alm Ede, Vonalhossza a megszűnéskor 1920-ban 17!\ 7 km. volt. Párkánynánán inneni vonalrész a budapesti üv.-hez tartozott, azontúl pedig megszállt területen a cseheké lett. 570