Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig
BÉRBE AKARTÁK ADNI A MÁV-OT Bérbe akarták adni a Máv-ot 90 esztendőre. Az új egyesületek mozgalmai. Az első komoly megmozdulás úgy a KANSz-ban, mint a VOGE-ban bian 1920. június 4-iki békeszerződés aláírása után akkor állott elő, amikor az a hír kelt szárnyra, hogy a MÁV-ot egy Halmos Károly nevű ágens közvetítésével 90 esztendőre a kormány bérbe akarja adn.i az ententehatalmak bizonyos pénzcsoportjának. Előzőleg már az Egyesület Keresztény Nemzeti Liga is nagyon erélyes mozgalmat kezdett és tiltakozást jelentett be a kormány ezen szerencsétlen gondolata ellen. Ennek , valamint annak hatása alatt, hogy a Bécsbe menekült kommunisták Göndör és Weltner agitációja folytán az osztrákok Magyarország ellen ú. n. Fimmen-őoy/rofíoí határozták el. Czakó Adolf műegyetemi tanár, a Fimmen-boykott és a Máv bérbe adása ellen, mint a Tesz lelkes vezetőférfia impozáns felvonulással kapcsolatos gyűlést tervezett. De minthogy akkor a Tesz-nek még tömegek nem álltak rendelkezésére Wahl Frigyes főmérnököt a keresztény szociális vasutasok gazdasági párt ügyvezető elnökét kérte föl, hogy a közlekedési blokkban tömörült vasutasokat postásokat és hajósokat hívja fel a tiltakozó gyűlésen való megjelenésre, így történt, hogy 1920. június 19-én a keresztény közlekedési blokkban tömörült gazdasági egyesületek (vasutasok, postások és villamosok) és a különféle egyesületek képviseletében megjelentek izgalmas gyűlést tartottak, melynek főtárgya az Államvasutak bérbeadásáról keringő hírek kapcsán a teendő intézkedések megbeszélése volt. Az ülésen elhangzottak szerint az Államvasutakat a kormány 90 esztendőre szándékozott bérbeadni a MAV-gépgyárakkal együtt. Sőt, az állam 6o<Yo-os tiszta jövedelmet is biztosít a bérbevevő konzorciumnak. Ezen felül a jövedelem 3 0/0-a szintén a konzorcium javára igértetctt és ha netalán még ezen felül is lesz, csak ez a magyar államé. A visszaváltás 2 5 év múlva történhetik leghamarább 5o o/ 0 felárral. Az állam mindössze két ellenőrző közeget jelöl ki a vezetőségbe, s így személyzeti ügyekben szabad kezet biztosít a bérbevevőkenk. Ugyanakkor a trianoni békével kapcsolatos állítólagos külpolitikai sikerek reményében a posta, szénbányák, fürdők és más erőforrások bérbeadása is szőnyegen volt. A lapok (valószínűen az akkor erősen működött cenzúra miatt) nem igen írtak erről a rendkívül fontos ügyről... Az indítványt a gyűlés viharos helyesléssel fogadta s kimondta, hogy a cenzúra korlátozása esetén röplapokkal, gyűlésekkel és minden gondolatközlő eszközzel százszoros visszhangra veri föl a kábult magyar lelkiismerete t. «Ma délután a vasutasok országos egyesülete is foglalkozott a bérbeadás tervével. A Gólyavárban tartott nagygyűlésen, melyen a közlekedési blokk testvéregyesülctei is képviselve voltak, elsőnek dr. Weiss Konrád képviselő adott kifejezést a vasutasok mérhetetlen elkeseredésének a terv miatt. Wahl Frigyes főmérnök javaslatára a nagygyűlés kimondotta, hogy a vasutasok úgy a maguk, mint a nemzet jövője érdekében minden erejükkel tiltakoznak a vasutak bérbeadása ellen s nem fogják fejüket idegen járom alá hajtani. A magyar közlekedési eszközök bérbeadását hazaárulásnak bélyegzik." *) *) „Uj Nemzedék" 1920. junius 20. 535