Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

Báró Szterényi József: Ajánlás

AJÁNLÁS GY könyvhöz kell ajánlást írnom. A magyar vasutas társadalomról szóló könyvhöz. Azon régi kapcsolatoknál fogva, amelyek éveken át a hazai vasutassághoz fűztek engem, melynek élére állított volt a Gondviselés, hogy intézzem sorsát, képviseljem jogos érdekeit. Egy könyvet akarok a hazai vasutasság és mindazok figyelmébe, szeretetébe ajánlani, akik a hazai vasutak iránt érdeklődnek ; egy könyvet, mely szakirodalmunkban párját fogja ritkítani; egy könyv iránt akarom érdeklődésüket felkelteni, mely elsősorban róluk és nekik szól, mely a magyar vasutast hivatásához való odaadásban jellemző szeretettel van megírva, amelynek minden sorából ez a szeretet sugárzik ki. Egy könyvvel, ezzel a könyvvel akarok egybekapcsolódni a mult idők legkedvesebb emlékeinek felidézésével, amikor nekem jutatta a Gondviselés azt a nehéz feladatot, hogy egy szomorú és izgalmas korszak után megnyugvást teremtsek a hazai vasutas társadalomban és helyreállítsam a pillanatnyira az ország és a vasutasság nagy erkölcsi és anyagi kárára megzavart összhangot. — Nehéz feladatnak tűnt, ,mert jogos elkeseredést kellett megszüntetni és feledtetni. Ám ellenkezőleg a legkönnyebbnek bizonyult. Hadd tegyek hitet ennyi idő után arról, hogy soha nagy feladatot nem sikerült könnyebben megoldanom, mint ezt. Hadd tegyek hitet ezzel a vallomással a hazai vasutasság hazafias készségéről és a legnehezebb viszonyok közepette is tanúsított mérsékletről. Az a szeretet volt a kulcsa ennek, melyet hivatása iránt mindenkor érzett és az a kötelességtudat, melyet minden viszonyok között a nemzet iránt tanúsított. I.