Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

doskodott arról, hogy kellő számú fegyverük legyen anélkül is. Ugyanis az oláhok összeszedték a kommün bukása után a fegyvereket és el akarták vinni magukkal. Gaál az összeszedett fegyvereket csak jelképileg küldte el az oláhok részére, a valóságban a rendfenntartó őrség részére „véletlenül" ittfelejtette. A Kecskemétre az oláhok részére „feladott", de Pesten felejtett, s a magyar kezekbe juttatott fegyverekért Gaál Kálmán hosszú évek multán honvédelmi miniszteri elismerést kapott. * Meleg figyelmébe ajánljuk a budapesti üzletvezetőségnek a balassagyarmati emléktáblát, melyen a következő felírás olvasható: « „HIRDESSE E TÁBLA A TOVATŰNŐ SZÁZADOK NEMZEDÉKEINEK vJ AZT A TÖRTÉNELMI IGAZSÁGOT, HOGY AZ IDEGEN MEGSZÁLLÁS ALÁ KERÜLT BALASSAGYARMAT VÁROS FELSZABADÍTÁSÁNAK GONDOLATA A BALASSAGYARMATI VASUTASOK HAZAFIAS LELKÜLETÉBŐL FAKADT A FELSZABADÍTÓ HARCOKBAN RÓZSA ANDRÁS ÉS PETROVICS JÓZSEF KALAUZ MOZDONYFÜTÖ 1919 JANUÁR 29-ÉN HŐSI HALÁLT HALTAK « A HŐSÖK KIÖMLÖTT VÉRE, A HARCOS VASUTASOK HAZAFIAS » PÉLDÁJA SZÍTSA, ÉLTESSE, AZ ÁLDOZATRA KÉSZ MAGYAR HONSZERELMET" A magyar vasutasság az Ország Zászló előt. (Az Ország Zászló gondolata: Urraánczy Nándoré.)