Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME. után Máté Ferencet Pogány népbiztos vallatóra fogta, hogy mit határoztak Pesten. A kapott válasszal nem volt megelégedve, majd telefonon felhívta Fischer Gyulát Budáról, a ki már azt a hírt is hallotta, hogy Máté Ferencet Székesfehérváron kivégezték, telefonon Máté által adott tényállást erősítette meg. Amikor a tizes bizottság visszafelé indult, Mátét figyelmeztették, hogy tűnjön el, mert velük szemközt fog jönni Szamueli halálvonata és kellemetlensége lehet. A kukoricásban meghúzódott, amíg a többi, névszerint Zábó József forgalmi hivatalnok, Sluiber főkalauz, Juhász íőraktárnok és Német raktárnok s egynéhány munkás a vonattal Budapest felé jöttek, lvápohiásnyéken éppen a Budapest-lelöli kijáratnál találkoztak Szamueli vonatával, aki meghallotta, hogy ez a vonat volt a tizes bizottság vonata, azonnal intézkedett, hogy a saját vonatának gépjével hozzák vissza a vasutasokat. Nyomban le is adták a vonat megállítására vonatkozó rendelkezését. A tizes bizottság vonatát megállították a vonalon és visszavitték Szamuelihez Káposztásnyékre, aki magához akarta rendelni Mátét, de neki már híre-hamva sem volt: eltűnt. Az apa és fia kivégzése. A vasú lasság történelmének legmegrázóbb eseménye id. Schmidt Mátyás sopronkövesdi kiadóőr és fia: ifj. Schmidt Mátyás meggyilkolása volt." 1919. június 7-én, pünkösd szombatján, megjelentek Szamueli terrorista fenevadjai Sopronkövesden, de a dunántúli vasutasok ellentálltak. Schimdt Mátyás kiadóőr és fia — nehogy Szamueli pribékjeivel tovább tudjon haladni, felszedték a síneket. Valaki elárulta őket. Erre Szamueli a sopronkövesdi községház elé vitette a !\9 éves Schmidt Mátyás hős vasutast es rögtön kihallgatás nélkül Ka Iáira itélte. Az ála alá egy rudazó kötelet csavartak és egy körtefára felakasztották. Minthogy lélegzeni néha-néha tudott d. e. x/

2 9 órától 11 óráig kínozták míg végre ineghialt. Előzőleg a fiát kényszerítették, hogy akassza fel az édesapját, aki erre nem volt hajlandó, sőt felajánlotta, hogy inkább meghal az édesapja helyett. Erre összeszurkálták a fiút, ki fájdalmában elájult. Majd fellocsolták és végig kellett nézni édesapja szenvedését és a szemben lévő fára, őt is felakasztották. Ezt viszont az anának kellett végig gyötrődni. Azalatt a fenevadak szalonnát tízóraiztak. Sőt azt mondták a fiúnak, amikor az apa életéért könyörgött: «felakasztjuk mi az Úristent is». A hősök családjában az özvegynek 8 gyermeke volt, egyik elesett a harctéren, Mátyás pedig kitüntetéssel jött haza. Egy kisleánya maradt ki, azóta férjhez ment Wödl András soproni postasegédtiszthez. Igen nagy szegénységben élnek. Az özvegy pedig mindössze 58 P. nyugdíjat kap és ebből segélyezi őket is, kik negyedmagukkal alig élnek. Módot lehetne és kellene is találni arra, hogy akár az özvegy, de mégfinkább aj fiatalok, megélhetése megkönnyítessék. Ez a szörnyű nagy áldozat minden támogatást megérdemel. 526