Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig
A MAGYAR VASú i'ASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME csak azután, ha előbb a munkássággal is tárgyalt. így a fogadás elmaradt. Titokban azonban dolgoztak, hogy az általános sztrájkot megszervezzék. Ebbe bele akarták vonni a vasutasokat, hogy a hadműveleteiket sikerrel megbénítsák. A vasutasok ragaszkodtak esküjükhöz és nem dűltek be. Az erőszakoskodásoknak az lett az eredménye, hogy eldördült a csendőrsortűz és nyolc ember holtan bukott a földre A sortüzet a szociáldemokraták nem felejtették el. Június 22-én már a „harc vezetésére munkástanácsot" alakítottak. Ez volt az első forradalmi szervezet. Sajnos, a kormány ennek a borult égboltnak, —- noha a vihar készülőben volt, — nem tulajdonított különösebb jelentőséget. A parlametben természetesen támadták báró Szterényit a szociálisták és hathatós segítőtársuk is akadt a demokrata Pető Sándorban. Ez az ember egy förmedvényt adott ki „1270 bizalmi férfi nevében", hogy hol voltak ezek és merre volt hazájuk, azt senki sem tudta. Egész bátran aláírhatta volna 5420 bizalmi férfi nevében is Budapest és környékbeli vas-és fémipari gyárakból, mert megnevezni egyet sem tudott, vagy nem mert. A parlamenti csata báró Szterényi győzelmével végződött. Ekkor a vörösök az osztrák szocialistákat kérték fel, hogy beszéljék rá Károly királyt, hogy ejtse el báró Szterényit, mire a király ezzel válaszolt: „Az ügy jó kezekbe van, nincs okom a beavatkozásra". így bukott meg az országos sztrájk 1918. nyarán. Elmarad a szegedi királylátogatás. 1) A szegedi közhangulat hatása alatt Somogyi Szilveszter a következő beadványt intézte Kelemen Béla szegedi főispánhoz: „Méltóságos főispán Űr! Tekintettel a nap-nap után felvetődő, mindinkább izgalmassá váló országos eseményekre tekintettel arra, hogy az országos izgalom Szeged lakosságát is mindjobban elfogja, tekintettel arra, hogy az ország kapuja előtt áll az ellenség és a polgárság köréből sokan kértek meg közbelépésre, felkérem Méltóságodat, hogy Őfelsége október 30-ra tervezett látogatásának bizonytalan időre való elhalasztása ügyében közbenjárni kegyeskedjék. Somogyi Szilveszter" A főispán eleinte nem akarta a kérést teljesíteni, végül is táviratilag kérte a miniszterelnökséget, hogy halasszák el a látogatást bizonytalan időre. Károlyiék első lázadási kísérlete, amint említettük, mindössze nyolc napig tartott. r) Pesti Napló 1918. október 25. 8. old. 504
