Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

HIVATALOS RÉSZ. Ö császári és apostoli királyi Felsége a következő legfelső kéz­iratott méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani: Kedves Gróf Tisza! Attól a szándéktól indíttatva, hogy Magamat Magyarország s Horvát-Szlavon és Dalmátország királyává mielőbb megkoronáztas­sam, utasítom önt, hogy az országgyűléssel érintkezésbe lépve, ide­vágó javslatait terjessze Elém. Kelt Bécsben, 1916. évi november hó 23-án. Károly s. k. Gróf Tisza István s. k. IV. KÁROLY. MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Ténylegesen uralkodott 1910 november 22-től 1918 november 13-ig. Persenbeug sziklavárában 1887. augusztus 17-én született. Édes­atyja a daliás Ottó főherceg, édesanyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt. Ottó főherceget Magyarországon nagyon szerették, mert velünk együtt érzett és őszintén szeretett bennünket. A soproni Nádasdy huszárok délceg ezredese és Mária Jozefa a lelkileg is ki­rályi asszony, két fiának: Károlynak és Miksának magyar szellemben való nevelésére kiváló gondot fordítottak. Amikor Ottó főherceg 1896-ban tábornok lett és Bécsbe helyezték át, — az eddigi magyar tanítójuk: Tormássy János felküldte Artúr nevű fiát Bécsbe az egye­temre, ki naponta bejárt a palotába a fenséges fiukat tanítani. És el lehet mondani, hogy IV. Károly király — valamennyi Habsburg között, — a legszebben és legtökéletesebben beszélt magyarul. Külö­nösen szerette a magyar történelmet. Kazinczyt, Kisfaludyt, Vörös­martyt, Petőfit és Katona József Bánk bánját olvasta szeretettel. Mélységes vallásosságát angyallelkű édesanyjától örökölte. Erő­ben és erényben növekedett. Akivel csak tudott jót tett. Katonai pályára készült. A pontosság, lelkiismeretesség és gyors felfogás mellett még egy királyi vonás jellemezte: a szívjóság. 1911. júniusában jegyezte el és ugyanez év október 21-én vette nőül Zita pármai hercegnőt, kivel a legideálisabb és legboldogabb éle­tet élte. Ferencz Ferdinánd trónörököstől — ki Károly királynak nagy­bátyja volt — örökölte a trónnal együtt a világháborút, melybe aka­ratán kívül sodródott. De Őfelsége I. Ferencz József elhunyta után minden erejét összeszedte, hogy mint magyar király, népének békét és boldogságot szerezzen. 1918. őszén elűzte a forradalom. Kétszeri visszatérése sikertele­nül végződött. Számkivetésben halt meg Maderia szigetén, Funchal­ban, 1922. április 1-én. Legyen mindörökké áldott az emlékezete ! 547

Next

/
Oldalképek
Tartalom