Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Az a csodálatos ívelésű pálya, mely Hieronymi Károlynak jutott osztályrészül, egész tanulmány. Ki volt Hieronymi Károly? 1836. október 1-én Budán született. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, N.-Szombatban, majd Budapesten végezte. A műegyetemről kikerülve, 1856-ban építészeti növendék lett Buda városánál, ez állástól csakhamar megvált s mint tagosító mérnök működött Máramarosmegyében 1861-ig. Ez évben megválasztották Máramarosmegye főmérnökévé. 1867-ben Mikó Imre gróf közlekedésügyi minister mellé elnöki titkárrá nevezték ki. 1868-ban osztálytanácsos, 1872-ben ministeri tanácsos lett, ugyanezen évben megbízatott az államtitkári teendőkkel. 1874. október 20-án államtitkári helyettessé nevezték ki. 1875-ben a zsombolyai kerület képviselővé választotta, amely kerületet 18 évig képviselte. 1882-ben megvált államtitkári állásától és az osztrák-magyar államvasutak magyarországi vonalainak igazgatósági elnöke lett, mely állást a társaság magyar vonalainak megváltásáig töltötte be. Ő Felsége ekkor a II. oszt. Lipótrenddel tüntette ki. Több önálló művet írt és számos kisebb értekezése jelent meg a magyar mérnök- és építész-egylet közlönyében, mely egyesületnek eleinte igazgatója, azután titkára és közel 10 évig alelnöke volt. Gajzágó Salamon nyugállományba lépése után az állami főszámszék elnökévé neveztetett ki, a mely állástól csakhamar megvált, midőn a Wekerle-kabinet alakulásakor a belügyi tárcza átvételére kérték föl. Ezen minőségben az egyházpolitikai törvényjavaslatok az állami anyakönyvekre vonatkozó részét ő dolgoztatta ki és parlamentben hathatósan védelmezte. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény is alatta készült és a fővárosi elöljáróságok reformját ő vitte keresztül. A Wekerle-kabinettel ő is lemondott tárczájáról, mire a valóságos belső titkos tanácsosi czímet nyerte. Midőn 1895-ben a „Magyar agrár- és járadékbank" létesült, ő lett ezen új intézet elnöke. A korábbi országgyűlésen a zsombolyait, majd ministersége alatt a kolozsvári kerületet képviselte. 1896-ban Arad városát hódította el az ellenzéktől. Elnöke volt a vízügyi bizottságnak. 1898. évben, az Andrássy csoporttal és Szilágy Dezsővel kivált a szabadelvű pártból, ahová csak a Széli kormány kinevezése után lépett vissza. 1903. november 3-án Tisza István gróf kabinetjében elvállalta a kereskedelmi tárcát. 436