Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

Egykorú fényképfelvétel. Egy kép a letört sztrájk idejéből kommentár nélkül. A budapesti kir. büntető törvényszék 1904. junius 18-án d. e. 10 órakor hirdette ki a következő ítéletet: 0 Felsége a király nevében! A budapesti kir. büntetőtörvényszék hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolt Sallay János és társai elleni bünügyben az 1904. június 3-tól június 10-ig lefolytatott főtárgyalás alapján a vád- és védelem meghallgatása után következőleg itélt: A kir. büntető törvényszék a vádlottakat a felbújtói és tettesei minőségben terhükre rótt és a btk. 480. és 481. §§-aira alapított hivatalos hatalommal való visszaélés vádjának terhe és következménye alól a Bp. 326. §. 1, 2, és 3. pontja alapján felmenti. A bünügyi költségek kivételével, az államkincstárt terhelik. A királyi törvényszék Pontincza Lajos vádlottal szemben a bűnvádi eljárást a Bp. 323. §. alapján vád hiányából megszünteti. Elrendeli a kir. törvényszék, hogy ezen ítélet a vádlottak felettes hatóságával már most közöltessék; jogerőre emelkedése után pedig, az összes iratok a netán fenforogni látsszó fegyelmi eljárás elbírálása céljából ugyancsak az ő felettes hatóságaihoz áttétessenek. 405