Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

AZ IZGALOM TETŐFOKÁN A vasúti sztrájk napján a „Magyar Közérdek" a címla­pon a következő felhívást intézte a vasutasokhoz. 1 2) Vasutasok! Kartársaim ! Ti, akik azt hittétek eddig, hogy szabad hazának szabad gyerme­kei vagytok, minő rettenetesen megcsalatkoztatok. Hiszen ha szabadok lennétek, nem kellene ádáz közdelmet vív­notok a gyermekeitek betevő falatjaiért és az emberi jogok legkez­detlegesebb j eiért! Rabszolgák vagytok! Az ország láncos kutyái vagytok, akiknek csontot hajítanak kenyér és jogok helyett és megérdemlitek hitvány sorsotokat, ha ezt a velőtlen csontdarabot jogos követeléseitek fejében elfogadjátok! Ne hallgassatok a gyáva és meghunyászkodott vezetők csilla­pító intelmeire, se pedig a hatalom fenyegetéseire. Tömörüljetek s rettenthetetlen tömegbe sorakozva kiáltsátok a hatalom felé az ulti­mátumot! A mai napnak a mai nagygyűlésnek diadalt kell hozni részetekre! Küzdhettek bátran, mert a nemzet van veletek, a nemzet, mely küzdő katonáit cserben még soh'se hagyta. Én mondom ezt tinéktek, a régi bajtárs, aki húsz esztendeig él­tem s nyomorogtam köztetek és aki három esztendő óta soraitokban veletek és értetek harcolok. Előre! Diadalra! A gyávát nem szeretik az istenek és megvetik az emberek. Budapest, 1904. április 20-án. MARGULIT KÁLMÁN. Nyugalom helyett kapkodás. (Megszületik a magyar vasutasság két legnevezetesebb okirata.) 1 3) Sarlay János és Turcsányi Pál délután kapták meg a rendőr­ség végzését, mely a tervezett országos gyűlés megtartását meg­tiltja. Kevéssel azután mindkettőnek kézbesítették az üzletvezető­ség kiadmányát, amely állásuktól felfüggeszti őket s ellenük elren­deli a fegyelmi vizsgálat megindítását. 1 2) Margulit Kálmán ellen, e felhívás izgató tartama miatt, sajtóper indult. Zsitvay Leó elnöklésével Margulitot az esküdtszék felmentette. 1 3) Eredeti okmányok a szerző birtokában vannak. 399

Next

/
Oldalképek
Tartalom