Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

ARAD-KŐRÖSVÖLGYI VASÚT hogy elegendő pénzük nem volt az ügy elaludt. 1875-ig csend volt e vasút létesítése körül. Végre Atzél Péter és társai az 1875. évi XLIV. tc.kel építési engedélyt nyertek Aradtól-Ű jszentannán, Világoson, Pankotán át Borosjenőig másodrangú mozdonyvasút létesítésére. Az építést sok körülmény nehezítette. Aratás, Kőrösszabályozás, kedvezőtlen időjárás, pénzhiány hátráltatták a munkát, ennek ellenére az arad-pankotai 41 km. részt 1877 február 1-én a pankota-borosjenői 21 km. részt: május 10-én, vagyis több mint egy évvel a kikötött engedély időnél hamarabb adták át a közforgalomnak. 1893-ban a X. tc. alapján egyesült az arad-csanádi vasúttal. Itt emlékezzünk meg az 1877. évi seregszemlébe nem tartozó 1881. XLVII. tc.-kel létesített Az arad-csanádi egyesült vasút rt.-ról. Ez a vasúttársaság kért és kapott az 1881. XLVII. tc.-kel engedélyt nyert Aradtól Pécskán, Mezőhegyesen, Makón át Szőregig és Üjszegedig, valamint Mezőhegyestől-Kétegyházáig terjedő vasútvonalak építésére. 1882. március 5-én kezdték meg az építést. A szőreg-újszegedi vonal kivételével, az egész vonalat, 1883. május 20-án át is adták a forgalomnak. Majd 1884. január 28-án megnyitja a kétegyháza-erdőhegyi vonalat. 1887. december 15-én a szentanna-kisjenői vonalat, 1889 december 13-án a borossebes-gurahonci vonalat. 1896 december 5-én a gurahonc-brádi vonalat. 1893. évben a X. tc. alapján egyesül az arad körösvölgyi vasúttal és felveszi „az arad csanádi vasutak" céget. Még ugyanezen évben kezelésbe veszi a borossebes-mennyházi vonalat, 1904-ben pedig a békéscsanádi hév. mezőhegyez-szarvasi vonalat. Az ország megcsonkítás után, a magyar részen maradt vasút kezelését Aradon történt megállapodás értelmében a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút vette át. Jelenleg a Szeged-Csanádi Vasutak rt. üzemében van. Igazgatóság. Elnök: Atzél Péter. Alelnök: Bohus Zsigmond. Klein Ferencz báró. Igazgatósági tagok: id. Andrényi Károly, Atzél Lajos báró, Bohus István, Bohus László, Dániel Gergely, Dományi József, Jahn Vilmos, Nachtnebel Ödön, Urbán István, Vásárhelyi Béla, Vásárhelyi László, Zelésky Róbert gróf. Felügyelő bizottság: Dániel László, Varjassy József, Reiser Nándor. Póttag: Heinrich Sándor. Vezérigazgatóság. Vezérigazgató: Boros Béni. Jogtanácsos: Pálffy Sándor. Pályafentartási főnök: Hegedűs László, főmérnök. Főkönyvvezető: Reiser Adolf. Forgalmi főnök: Wagner Gyula. Főellenőr: Landthaller Antal. Központi pénztárnok: Jenő Béla. Vonatmozgósítási és műhelyi főnök: Némethy Antal. Vonatmozgósítási számvevő: König Jakab. írnok: Hess Adolf. Üzletgyakornokok: Tedesko Andor Henrik, Neumann Henrik. Vonalszolgálat. Pályafenntartási mérnök: Szathmáry Mihály. Aradon: Volf Gusztáv. Ötvenesen (megállóhely.): Asztalos Ferencz, pályaőr. Zimánd-Ujfalun: Csepy György, állomási elöljáró. Szent-Annán: Nagy Elek. Világoson: Antalóczy Gyula. Muszkán (megállóhely.): Korok-