Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Állomásfőnök: Gottlieb József. ÁUomásfőnökhelyettes: Littmann Izidor. Forgalmi szolgálat. Főnök: Pravida Beria. Forgalmi szolgálattevők: Bogdánfy Mihály, Dagner Antal, Kapucziai József, Danovsky Richárd, Schlusske János, Novotny János. Raktárfőnök: Hőnigschmidt József. Raktárfőnök helyettes: Schmatlak Ferenc. Fűtőházfőnök: Kattus József. Fűtőházfőnök helyettes: Philipp Antal. Mozdonyfelvigyázó: Köstler Ignác. Mozdonyvezetők: Schier János, Havranek József. Irodaszolga: Czernik Frigyes. Főműhely főnök: Jirsch Venczel. Főműhelyfőnök helyettes: RuthinMérnökök: Mikolaschek Manó, Dohmann Ede. Műsz. hiv.: Schwarz ger Gotthard. Hugó, Trebbin Vilmos. Művezetők: Zöchling Frigyes, Schmidt Ignác, Brotzky Adolf, Mayer Jakab, Sprenger Jakab, Hackenmayer Adolf. Számvevők: Stransky Lajos, Recek József. Pályafenntartás: Biberauer Tivadar. CS. KIR. SZAB. KASSA-ODERBERGI VASÚT Székhely : Budapest Széchenyi-utca 7. Cég: Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút. Eng. : az 1866. július hó 26-iki legf. lielyr. kiadott engedélyokirattal. A vasút története. 1866. június 26-án egy belga vasútépítő társaság, névszerint: Riehe testvérek és brüsszeli érdektársaik, valamint a velük egyesült Forgách Antal gróf legfelsőbb helyről engedélyt nyertek egy Kassa-Oderberg között létesítendő fővonalra és ebből Kassán kiágazó és Eperjesig vezetendő szárnyvonal megépítésére. Ezenkívül előjogot kaptak egyszersmind a cs. kir. szab. bécs-újszőnyi vasúthoz csatlakozó zsolna-komáromi és a cs. kir. szab. Károly Lajos vasúthoz csatlakozandó eperjes- przemysl vasútvonalak megépítésére. Pénzük azonban ehhez a vállalkozáshoz nagyon kevés volt, s így kormány-kedvezményeket kértek, és kaptak 1866. június 30, illetve 1867. június 22-én. így sem boldogultak. Végre is a vasútengedélyezési jogviszony 1869. április 21-én a megkötött szerződés értelmében az Angol-Osztrák Bankra szállt. A vasútépítést hat éven belül be kellett fejezni. A bécsi igazgatóságot felosztották és ennek helyébe Pesten, Széchenyi-u. 7. sz. alatt egy főigazgatóságot állítottak fel. Az építés vezetésére egy külön építési igazgatóságot neveztek. 1869-től—1872-ig épült. Az utolsó rész Abos-Igló között 1872 március 18-án nyilt meg. Megnyitási sorrend egyébként a következő: teschen-oderbergi szakasz 1869 február 1. — a kassa-abos-eperjesi 1870 szeptember 1. — a zsolnatescheni 1871. január 8. — a poprád-zsolnai 1871. december 8. — az igló-poprádi 1871. december 12-én és a már fentemlített utolsó rész 1872. március 18. A pálya egész kiterjedése eredetileg 367 km. volt, melyből 63 km. az osztrák í'ézs. Az egész pálya fölszereléssel és minden tartozékával együtt közel 66 millió forintba került. A kassa-oderbergi vasút üzletkezelése alá az idők folyamán a következő vasutak jutottak: 1879. július 22-én az 1879: XXXVIII. t. c. alapján 276J