Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

TISZAVIDÉKI VASÚT TISZAVIDÉKI VASÚT. Székhely: Budapest, Mária Valéria-u. 11. Czég : Tiszavidéki vaspálya Társaság. Engedély: az 1856. évi november 10-én legfel», eng. okirat. A vasút története. A Tiszavidéki vasúttársaság vonalhálózatának első része Szolnoktól Debrecnig terjedő 121 km. hosszú vasútvonal volt az amit Deák Ferenc „álomnak" tartott (1. 74. old.), de 1857. november 25-én történt megnyitásával (1. 154. old. 18. tét.) valósággá vált. Ügy ezt, valamint a Püspökladánytól-N agy váradig létesített szakasz építését az államkormány kezdte meg. Építés közben azonban jelenkezett gróf Andrássy György és 1855. február 4-én benyújtott kérvényében több vasútvonalra, így Debrecentől Nyíregyházán, Tokajon és Szerencsen át, innen Miskolcra és Kassára vezetendő gőzmozdonyú vasút létesítésére kért engedélyt. A kedvező alkalmat a pénzügyi nehézségekkel küzdő államkormány felhasználta és eladta az épülőfélben levő szolnok-debreceni és püspökladány-nagyváradi vonalakat gróf Andrássy Györgynek a kiépítési kötelezettség kikötésével, egyúttal a kormány megszerezte a legfelsőbb hozzájárulását a PesttőlMiskolcig, Miskolctól-Kassáig, Miskolctól-Tokajon át Debrecenig Aradtóla szolnok-debreceni vasútvonalainak Püspökladány és a Tisza balpartja közötti szakaszához csatlakozó gőzerejű vasút kiépítésére és üzletbevételére is. A társasággá alakult érdekeltség e vonalakat a pest-miskolci vonal kivételével meg is építette (1. 154. old. 22. és 25. tétel.). Épített ezeken kívül egy másodrangú 20 km-es pályát is Mezőtúr-Szarvas között, melyet 1880. május 1-én nyitottak meg. A parlamentben 1879. évben erős mozgalom indult meg a tiszavidéki vasút államosítása érdekében. Ami óriási ,,eredmény"-ként az 1880 XXXVIII. tc.-kel sikerült is. A tiszavidéki vasút részvényeseinek üzleti kockázat nélkül 7'/2°/o-ot biztosítottunk és haldokló nyugdíjintézetét beleolvasztottuk a Máv nyugdíjintézetébe elaggott vasutasaival együtt Máv-isták nem nagy örömére. De szaporítottuk vele az államvasutak vonalhálózatát. Vezénylő igazgatóság. Elnök: Gróf Szapáry Antal. Alelnök: Zsedényi Ede. Igazgatósági tagok: Bittó István, Brüll Miksa, Darvas Ferencz, Linsbergi báró Haber Lajos , Ribáry Sándor, Tisza László, Madarassy Pál, Gróf Nemes Vincze, Báró Orczy Andor. Felügyelő bizottság: Szabó Jenő, Laczkó Antal, Zarka Miklós. Póttagok: Fest Aladár, Láng Ignácz. Központi igazgatás. Főigazgatóság. Pálya és gépészeti igazgató: Kruntorad Ede. Üzletigazgató: Ronsperger Benedek. Igazgató: Singer M. Frigyes. A. Főtitkárság. Főtitkár: Pfeiffer Rezső. Fogalmazók: Wachtel Károly, Molnár Károly Henrik. Számvizsgáló: Márkus János. Irodatiszt: Oláh Béla. Kezelő osztály. Számvizsgálók: Lindner Alajos, Günthner Sándor. Nyomda. Hivatalnok: Winkler János. 267