Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

PÉCHUJFALÚSI PÉCHY TAMÁS valóságos belső titkos tanácsos 1875 március 2-től—1880 április 24-ig közmunka és köz ekedésügyi m. kir. miniszter lemondása után a Képviselőház elnöke. Több volt, mint miniszter: ember volt a szó nemesebb értelmében. Sőt ennél is több: magyar ember volt. A fenkölt gondolkodású, póznélküli, puritán jellemű történelmi nagyok közül való, aki megbecsülte fajtáját, s a munkát és a lelkével szerette a gerinces magyarokat. — Akik még élnek azok közül, kiknek megadatott, hogy alatta szolgálhassanak, — könnybelábbadt szemmel sóhajtják: „Áldja meg az Isten haló porában is jó Péchy Tamást." Talán, ha csupán Péchy Tamások lettek volna minisztereink, Árpád földje nem lenne idegen martalócok trianoni prédája. Magyar lenne itt a levegő! Támadták is érte az ország szívében magukat örökké „nemzetiségnek" érző „magyar állampolgárok", a Neues 249