Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME vénytelenítették.**) A cél: mindenáron megszabadulni Tolnay Lajos hatalmas irányító szellemétől. Végül is Baross Gábor átszervezési javaslatával lehetetlenné tették Tolnay helyzetét. Ugyanis ez ideig csak a közmunka és közlekedési miniszterium-nak tartozott á Máv. elnöke jelentést tenni és a hatalom egykézben: Tolnay Lajos kezében volt. Baross javaslata szerint ezentúl a pénzügyminiszternek is előzetesen jelentést kell tenni a Máv.s vezetése pedig négy igazgató között osztandó fel. Vagyis ezzel formálisan megszüntették Tolnay Lajos állását. Ettől várták a Máv. üzletmenetének felvirágzását. De ettől a költségesebb és terjengősebb adminisztrációtól az üzletmenet nem akart felvirágozni. Ezért volt szükséges egyév múlva a személyzet automatikus előléptetésének eltörlésére, 3 év múlva pedig a zónadíjszabás behozatalára, mely maga után vonta az osztrák—magyar államvasút vonalainak 5 évvel hamarább történő megváltását, hogy a zónadíjszabás oda is kitejeszthető legyen. Tisza Kálmán miniszterelnök kényes helyzetbe került, mert Tolnay és Baross álltak szembe egymással. 1885. december első felében, már a lapok tele voltak Tolnay Lajos távozásának eshetőségeivel. Baross javaslatát: Lukács Béla orsz. képviselő terjesztette elő, amit persze Tolnay megellenzett és fölutazott Bécsbe Tisza Kálmánhoz. De Tisza a boszniai okkupációs ügyben lekötelezettje volt Barossnak, ki saját népszerűségével védte őt. Tolnaynak nem volt más hátra, mint lemondani. Elfogadási időre 14 napi szabadságot kért és kapott, majd december 10-én kelt közi., min. 4130/1885. Ein. sz. leirattal a szolg. szab. 59. §. 3. pontja értelmében Kemény Gábor báró miniszter őszinte köszönetével, Tolnayt állásától felmentették és nyugdíjazták évi 3000 forinttal. Megállapítjuk, hogy Tolnay Lajossal szegényebb lett a Máv. Tolnay eltávozását az 1885. évi december 12-én kelt CXLVIII. sz. körlappal közölték a Máv. személyzetével. Az új szervezet csak a következő 1886. év május hó 26-án kibocsátott 20781. sz. ügyrend alapján lépett életbe, Lukács Béla újonnan kinevezett miniszteri tanácsos Máv. elnök igazgató vezetésével. Addig is a Máv. vezetését Nagy László alelnökre bízták. Az ügyrend értelmében a pénzügyi osztály nemcsak könyvelési, hanem számvevőségi jogosítványt is kapott. Ez volt az átszervezés gyakorlati haszna. Tolnay és Baross ellentéte igen sok derűs pillanatot szerzett a **.) Vasúti Hírlap: 1886 április 24. 244J