Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

HOLLÁN ERNŐ. közmunka és közlekedésügyi államtitkár cs. és kir. altábornagy. Mikó Imre gróf közmunka és közlekedési minisztériumában az államtitkári méltóságot a magyar vasutpolitika egyik legnagyobb lángelméje Hollán Ernő tötötte be. Hollán Ernő 1824 január 13-án Szombathelyen született, ugyanott járt gimnáziumba. Hollán Ernő mérnöki talentumát örökölte. Kiképzését 1839— 1844. években a bécsi hadmérnöki Akadémián szerezte meg. Itt tanult minden idők legnagyobb matematikusa Bolyai János és a Ferenccsatorna tervezője Kiss Gábor is. Báró Mamula ezredes mondta egyszer szomorúan, — ki egykor Hollán Ernőt a bécsi hadmérnöki Akadémián tanította — „fájdalom sokra tanítotam!" Ugyanis megtekintette péterváradi erődítményt, melyet Hollán erősített meg. De már 1848—49-ben a monostori hegy erődítését is ő tervezte. A tudományos vasúti irodalom terén kiváló szakművekkel tünt fel. 1859ben „Az újabb szerkezetű vasúti hidakról, különösen a rácsrendszerről". Ezzel a tanulmányával tartotta a Tudományos Akadémián székfoglalóját, mint ievelezőtag és már 1861-ben „A vasutak keletkezése és általános elterjedése" c. Tunulmányával a rendes tagságot foglalta el. 1864-ben „Magyarország forgalmi szükségletei s a vasutügynek újabb fejlődése" c. nagyértékű művén kívül már 1854-ben a „Mértan alapvonalai" Bécsben kiadott művével a Marcibányi mellék jutalommal tüntették ki. Ilyen munkatársat választott magának gróf Mikó Imre. A mai Kossuth Lajos utcában, ott, ahol a „Talpra magyart" egykor kinyomtatták, állott egy ház a közismert Horváth ház, itt lakott Hollán Ernő jeles mérnök, és katona. Az ő lakásán gyűltek össze az ország hírneves mérnökei. Hollánt a Gondviselés állította a közlekedés és közmunka minisztériumába. Alkotóképessége több volt, még mérnöki tudásánál is, pedig abban is párját ritkította — így történt, hogy Széchenyi lángelméjétől hevített Hollán összetoborzott 627 magyar mérnököt és 1867 május 21-én a Közteleken megalakították a „Magyar Mérnök Egyesület"-et, melyből 1871-ben a „Magyar Mérnök és Építész Egylet" fejlődött. Hollán Ernő 1900-ban halt meg. A szombathelyi temetőben pihen a bejárathoz közel, jobbról a főútvonalon. Ugyanott a város egyik utcáját nevezték el nevéről. 165