Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

A magyar alumínium-formaöntészet kezdetei

öntésével rövid idő alatt olyan fejlődést értek el, hogy selejtjük e komplikált öntvények ellenére sem haladta meg az 5%-ot. Mindezt Maréchal Károly mérnök (1902-1980) vezényelte le, aki a híres soproni Seltenhofer-féle harangöntödéből került a MÁVAG fémöntödéinek élére üzemvezetőnek a II. világháború éveiben (74. ábra). A győri Magyar Vagon- és Gépgyár fémöntödéjének 1936-tól kezdődően - a nehézfémek öntése mellett - jelentős tevékenysége volt az alumíniumöntés. 1941ben külön csarnokban könnyűfémöntödét építettek indukciós kemencével és nyomásos öntőgépekkel. Ez akkoriban hazánk egyik legkorszerűbb alumíniumöntödéje volt: motor-, repülőgép- és harckocsi-alkatrészeket öntöttek, 150 kg-os darabsúlyig. 1940-ben berendezkedtek alumíniumperselyek pörgetőöntésére is. Az amerikaiak 1944-ben ezt az öntödét is szétbombázták, melyet helyreállítottak ugyan, de működését 1949-ben megszüntették. A Ganz Rt. Újpesti Hajógyárának fémöntödéje 1936-ban már jelentős mennyiségű alumíniumöntvényt készített a színesfémöntvényeken kívül. 1938ban megkezdték a léghűtéses repülőgépmotor alumínium hengerfejének öntését exportra. 1940-ben angol licenc alapján - Y-ötvözetből - dugattyúkat is gyártottak. Mindezek készítéséhez 1942-ben félgáztüzelésű alumíniumolvasztó kemencét építettek. A háború alatt az öntvényválaszték a repülőgép-alkatrészeken kívül harckocsialkatrészekkel bővült. E hőskorszaknak még egy jelentős üzeméről kell megemlékezni, ez pedig a budapesti Gamma Műszaki Rt., melyet néhány vállalkozó 1920-ban alapított találmányok kivitelezésére. Ez a cég egy év után tönkrement, és a Juhász család felvásárolta, de a profil változatlan maradt. 1923-ban a Fehérvári úton megvásároltak egy nagy ingatlant, ahol felépítették Közép-Európa egyik leghíresebb finommechanikai és optikai gyárát. A Juhász testvérek (Zoltán és István) találmánya a Gamma-Juhász-féle lőelemképző eljutott a világ minden tájára. 1939-40-ben aztán a Gamma megvásárolt egy 16 holdas területet a Kondorosi út és Hunyadi János út sarkán. Itt hozták létre a leányvállalatukat 1940-ben, a Gamma Öntöde és Fémárugyár Kft.-t. Az új öntödében az alumíniumötvözeteken kívül rézalapú ötvözeteket (bronz, sárgaréz, alumíniumbronz), cinket, csapágyfémeket, sőt szürkevasat is öntöttek.. Ezek minőségét laboratóriumban ellenőrizték. Homokba nagy szilárdságú, vékony falú gépalkatrészeket öntöttek. A saját kivitelezésű kokillákba főleg tömegcikket és dugattyúkat öntöttek, akár egyedi darabokat is homokmaggal, azaz félkokillaöntéssel. Ezt követően ide települt a Futó utcából a Gamma Műszaki és Színespapírgyár Kft., amely 1941-ben új nevet vett fel: Gamma Papíripari és Kereskedelmi Rt. 1943 elején az albertfalvai telep Juhász Zoltáné, míg a Fehérvári úti telep Juhász Istváné lett. A gyártási profil mindinkább a hazai és német hadiipari termékek irányába tolódott el. A cégeket 1947-ben államosították.