Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

Bevezetés

Bevezetés Az Országos Műszaki Múzeum vezetősége 2005 elején elhatározta a hozzá tartozó Öntödei Múzeum állandó kiállításának teljes felújítását és átrendezését. Ez a muzeológiában használatos forgatókönyv megírásában és többszöri átdolgozásában öltött testet. A forgatókönyv készítése során felmerült egy olyan igény, hogy a mélyebben érdeklődők számára a bemutatandó tárgyi anyagon kívül az öntészeti kronológia jelentősebb lépcsőit írásban és más módon, pl. számítógépen is hozzáférhetővé kell tenni. Az öntészeti szakértőkből álló társadalmi bizottság, amely a múzeum felkérése alapján segítette az új állandó kiállítás előkészítését, összeállított egy ilyen kronológiát, főleg G. Engels: 5000 Jahre Giessen von Metallen (A fémek öntésének 5000 éve) című, 1994-ben megjelent kitűnő könyvének, az „Önrészét fejlődésének időtáblázata" c. fejezete alapján. Ez a fejezet bemutatja a bronzkort, az ókort, majd kevésbé részletesen a középkor harang- és ágyúöntésének fejlődését, de mindössze csak hatszor említi az újkori nemvasfémek öntészetét, korunk fontos könnyűfémöntészetének állomásait. Ez az értékes anyag kifejezetten vasöntészet-szemléletű, ami a szerző munkássága alapján érthető. Közel ugyanez a helyzet a Modern Casting 1996. évfolyamában megjelent „Az öntéstechnológia idővonata" c. cikkel, M. J. Lessiter és E. L. Kotzin tollából. Ez a hasznos anyag a vasöntészet és a formázástechnológia állomásait jelöli meg, és a könnyűfémöntészetet mindössze nyolcszor említi. Ugyanez a helyzet K. Stölzel: Giesserei über Jahrtausende (Öntészet évezredeken keresztül) c. 1980-1982-ben megjelent szakmatörténeti könyvével is, mert az alumíniummal csak egy szűk oldalon foglalkozik szövegszerűen, a magnézium, és a titán öntéstechnológiáját nem is említi. H. Wilsdorf: Montanwesen. Eine Kulturgeschichte (Montantudomány. Egy kultúrtörténet) c, 1987-es könyve ugyan súlyponttal a bányászat történetével foglalkozik, de részletesen tárgyalja a réz- és bronzkor fémművességét is, és bár a szakmatörténet taglalásával elmegy az 1910-20-as évek fejlődéséig, nem emlékezik meg az alumínium- és a magnéziumtechnológiáról (inkluzíve az öntészetükről). Igaz, hogy e szerző a többszáz tételes, zömében kiadványokat tartalmazó irodalomjegyzékében alumínium- és magnéziumtörténettel foglalkozó kiadványokat is felsorol. A. Schulenburg: Giesserei Lexikon, 3. Auflage (1962) (Öntészeti lexikon) c. munkájában 13 oldalon keresztül ismerteti az öntészet történetét, de ezen belül egyedül csak az alumínium timföldből történő Héroult-Hall-féle elektrolíziséről emlékezik meg. A lexikon 1970-es kiadásából azonban már ez is kimaradt. Mindez, és további mintegy 50 kötet áttanulmányozása arra késztette jelen munka szerzőjét, hogy a világirodalomban is hiánynak számító fémöntészeti kronológiát megírja. Ehhez kb. 30-35 könyvet jegyzetelt ki, és áttanulmányozta a Giesserei német szakfolyóirat Jahresübersicht Leichtmetallguss és Druckguss (Könnyűfém- és nyomásos öntvény éves áttekintése) c. referáló sorozatát, amely mindig a világirodalom lényeges eredményeit, publikációit ismerteti.