Kovács László: Ganz Ábrahám szabadalmai (Öntödei múzeumi füzetek 18., 2007)

A szöveg első mondatából kiviláglik, hogy már életbe lépett a Magyarország és Ausztria közjogi viszonyát szabályozó kiegyezés törvénye, ugyanis az oltalomképességről egy osztrák és egy magyar minisztérium együttesen döntött. Az első bekezdés magyar fordításban így hangzik: A magas Cs. kir. Kereskedelmi és Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Királyi Földmíves-, Ipar- és Kereskedelem-ügyi Minisztérium 1867. augusztus 21-én 14551/1933. sz. alatt Ganz Ábrahám budai gépgyártulajdonosnak kizárólagos szabadalmat adott három év időtartamra a kettős falú, osztatlan agyú, kéregöntésű kerekek alakjának és előállítási módjának megjavítására. A német szövegben ugyan doppelrandig (kettős peremű) szerepel, de ez nyilván elírás doppelwandig (kettős falú) helyett. A konstrukció emlékeztet az 1857-ben megadott szabadalom leírásában található rajzra, de a tíz évvel későbbi szabadalom újdonsága a leírás hiánya miatt homályban marad. Ganz Ábrahámnak a kéregöntvényekkel kapcsolatos szabadalmai - amint láttuk - három témakörre irányultak: az öntöttvas kérgesedésének speciális kokillamázzal való szabályozására, valamint a vasúti kocsikerék és a csúcsbetét konstrukciójának megváltoztatására. Az antimontartalmú kokillamáz használata minden valószínűség szerint a Ganz-öntödében a kéregöntés technológiájának meghatározó részét képezte, hozzájárult a gyártott kerekek kiváló minőségéhez, amelyet a vasúttársaságok rendre tanúsítottak. A kerekek új konstrukcióit illetően nincsenek gyártási adatok: nem tudjuk, mikor milyen típusú kerekeket szállítottak, így azt is homály fedi, hogy szabadalmaztatott konstrukciójú kerekeket egyáltalán öntöttek-e. Az sem ismeretes, hogy megfordítható csúcsbetétet gyártottak-e, és ha igen, hányat. Egy 19. század végi német mérnöki zsebkönyv szerint a megfordítható csúcsbetét nem vált be.

19 " Des Ingenieurs Taschenbuch, Abt. II. Berlin, 189315 , p. 96.