Kovács László: Ganz Ábrahám (Öntödei múzeumi füzetek 16., 2006)

Öntödealapítás 1845. január 20-án egy árverésen Ganz 4500 forintért megvásárolta Fleischhauer vízimolnár házas ingatlanát a Királyhegy (ma Bem József), Fő, Kórház (ma Ganz) és Horvát utca által határolt tömbben. A Királyhegy utcától északra hajdan királyi kúria állt, innen kapta nevét. Az utcával párhuzamosan húzódott a 18. századig a Felhévizet a Vízivárostól elválasztó városfal. Ennek nyugati része alatt terült el a Horvátváros, amelynek emlékét a Horvát utca őrzi. A tömb Fő utcai végén a helyőrségi kórház és a Szent Flórián-kápolna állt, az utóbbi ma is megvan. A 336. számú ingatlan pontos helyét a levéltári adatok és a telekszámok ellentmondása miatt nem lehet megállapítani. Az ingatlant éppen csak nevére írták, amikor Ganz beadta kérelmét egy vasöntöde létesítésére és üzemeltetésére. A budai városi tanács január 24-én adott engedélyt a gyáralapításra. „Sveiczi születésű Gancz Ábrám (így!) mind törvényszeres magaviseletét, mind műipari képességét számosabb csatolványok erejével bebizonyítván, - a kért vasöntési és gyártási intézetnek e város körében leendő felállítására ezennel hatóságilag feljogosíttatik - a műzlet (így!) folytatására szükséges személyzetnek tarthatása magában értetődvén." Február 5-én kiadják a vasöntéssel kapcsolatos iparágak (asztalos, lakatos stb.) művelésére is az engedélyt. A vállalkozás majdnem megbukott a Hengermalom részvényeseinek és igazgatóságának ellenséges magatartása miatt. A részletek Széchenyi naplójából és Kossuthtal folytatott levélváltásából tudhatók meg; az utóbbi jól mutatja, hogy a két nagy elme ebben az időben már nem volt jó viszonyban. Széchenyi megtiltotta a Hajógyár igazgatójának, hogy szenet szállítson Ganznak, aki ez ügyben február 8-án felkereste Széchenyit. Mikor látta, hogy a gróffal nem boldogul, Kossuth Lajoshoz fordult segítségért, aki Széchenyinek levelet küldött, s ebben leírta: Ganz elmondása szerint Széchenyi azt közölte vele, hogy térjen vissza a Hengermalomhoz, különben „nem csak a' lánczhídnál, A pesti rakpart 1843-ban. Barabás Miklós Pester Donauufer, 1843. vízfestménye Aquarell von Miklós Barabás Pest riverbank in 1843. Watercolour by Miklós Barabás