Patay Pál: Harangöntés Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 15., 2005)

RALF JENA Egy délnémet mozsár a 14. századból A nürnbergi Herrmann Kessler II műve Il.-nek mezük van, ami a jelen példányon nem található meg. A délnémet művekre körmös mancsok jellemzők. Ezért az aukciós katalógusban megadott keltezést egy évszázaddal módosítani kellett, és így ez a legrégibb német bronzmozsár melynek alkotóját ismerjük Hermann Kessler II. Sifridusnak, a nürnbergi harangöntő dinasztia megalapítójának volt az unokája és Hermann Kessler I.-nek a fia. Nevezetesek az 13581389 években öntött harangjai Augsburgban, Dinkelsbühlben és Ambergben. Utód nélkül halt meg, és máig tisztázatlan, hogy valóban Johannes vagy Bernhard Glockenberger vette-e át utána az üzemet. De bárki volt a jogutód, a harangok továbbra is Kessler stíliusában készültek (elválasztó jelként harangocskák). Későbbi nürnbergi mesterek is ezt az elválasztó jelet használták, de gót minuszkulákkal vitték fel a szöveget. A XV. század nürnbergi mozsarain hasonló díszítő elemeket találhatunk. 2003 •ban egy müncheni aukciós ház a katalógus szerint 1480 körül öntött északnémet mozsarat kínált. Furcsa volt azonban a dél-német mozsarakra jellemző lábas megoldás és az a tény, hogy unciái betűkkel Caspar, Baltasar Melchior (Gáspár, Boldizsár, Menyhért) felirat volt a mozsáron. Ezenkívül elválasztó jelként harangocskákat alkalmaztak. Az említett betűtípus a nürnbergi Herrmann Kessler II. öntödéjére és utódaira volt jellemző, de már Kessler I, az apa is használta ezt a betűtípust több harangon és mozsáron. Erre a műhelyre nem csak a harangocskák utaltak hanem a mozsár talpkialakítása is. Az észak-német mozsaraknak talpleHermann Kessler Il.-nek tulajdonított mozsár a 14. századból Mörser von Hermann Kessler II., 14. Jh.