Pusztai László: A munkácsi vasöntöde jelentősége (Öntödei múzeumi füzetek 14., 2005)

A bécsi képzőművészeti akadémián oklevelet szer­zett Schossel személyében visszatérésekor egy merő­ben új felfogású szobrász ke­rült a munkácsi modellmű­hely élére. Akkor lépett szín­re, amikor a társadalmi áta­lakulások előszelei már erő­sen érezhetők voltak, és ha­tással voltak a hazai művé­szet alakulására is. Az 1848-49-es forradal­mat és szabadságharcot Munkácson átélő Schossel hazánkban elsőként mintázta meg Kossuth Lajos portréját, majd a szabadságharc leverése után, korát megelőzve, szimbolikus jelentésű kisplasztikáival és nagy­méreté szobrával elsőnek érzett rá a romantika nemzeti tartalmakat rej­tő kifejezési lehetőségeire. 1848 után elsőnek készített életnagyságúnál nagyobb méretű s történelmi múltunkra utaló szoborcsoportot, amely Zrínyi halálát ábrázolja. 1850 után számos portré követte az 1848-ban modellált Kossuthot. Karakterisztikus, idealizálástól mentes portrékat készített az uradalom akkori uráról, Schönborn Károlyról és feleségéről. Az uradalom vezetésé­ben közreműködő kiemelkedő személyiségek portréiban jellegzetes ma­gyar típusokat örökített meg, s még ha elszigetelten is, részesévé lett an­nak a folyamatnak, melyet Ferenczy István indított el a hazai szobrászat megteremtése terén. Ezek után már magától értetődő, hogy pályázni kívánt a Széchenyi­emlékszoborra. Figyelme kiterjedt az 1850-es években is még elevenen élő és ható európai hírességű dán szobrász, Berthel Thornvaldsen alkotá­saira, s hatására mintázta meg Vulcanus szobrát és a Luzerni oroszlánt, amelyekkel a klasszicizmus formavilágán nevelkedő művész plasztikai tudásáról tesz tanúbizonyságot. Szoborportréban örökítette meg V. Priessnitz neves osztrák orvost, s miniatűr szobrocskát modellált Napó­leonról, de ugyanolyan komoly feladatnak tartotta az öntödében dolgo­zó szénhordó munkás alakjának megformázását is. A nemzete iránti hűség s a történelmi hagyományokra büszke vá­ros, Munkács iránti tisztelet vezérelte, amikor az 1860-as évek elején ké­szített s ma már kuriózumnak számító öntöttvas sakk-készletének kirá­lyában Szent Istvánt, királynőjében Zrínyi Ilonát, lovasában egy Rá­Sakk-készlet. Munkács-Frigyesfalván öntötték az 1860-as évek végén. Modellőr Schossel András. OMM Öntödei Múzeum

Next

/
Oldalképek
Tartalom