Pusztai László: A munkácsi vasöntöde jelentősége (Öntödei múzeumi füzetek 14., 2005)

Fekvő szarvassal díszített levélnehezék. Munkács-Selesztón öntötték 1850 körül. Modellőr Schossel András. Magángyűjtemény A munkácsi öntöde Schossel modellálta műöntvényei Willaschek után Schossel az a meghatározó jelentőségű művész, akinek keze nyomát viselik a Munkácson öntött műöntvények. Akadémiai tanulmányait és tanulmányútját befejezve 1848-ban Schossel András, mint képzett művész kerül vissza a munkácsi vasgyár öntödéjébe, ahol a következő évben főmodellőrnek nevezik ki. Alkotásainak sorát mindjárt egy meghatározó műve, a Kossuth-portré nyitja meg, amely egyben a hazafias tárgyú kisplasztikái alkotások első darabja. Ezzel tesz hitet a forradalom ügye, a nemzeti gondolat, a haza és a szabadság eszméje mellett, s művészi felfogását is ez határozza meg a későbbiekben. Az 1848-54 közötti évek a kísérletezés és felkészülés időszaka a művész életében. Ebből az időből származónak tartjuk kétkaros gyertyatartóját, valamint a fekvő szarvasból és oroszlánból, ill. az álló lóból és bikából álló négy darabos állatsorozatot. Különösen szép a fejét hátra fordító, fekvő szarvast ábrázoló kisplasztika, amely élethűen adja vissza a lendületes mozdulatot. A szobor üreges öntéssel készült, felülete mesterien cizellált. Más szempontból érdekes a Schosselnek tulajdonított, Hephaisztoszt, az alvilág kovácsát ábrázoló kisplasztika, amely kisebb eltérésektől eltekintve pontos mása Kétkaros gyertyatartó puttókkal és indás díszítéssel. Munkácson-Frigyesfalván öntötték 1850-1860 között. Modellőr Schossel András. Magángyűjtemény