Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)
A többi kohász-öntész jellegű technikum rövid története
nológus és tűzálló anyag. Dokumentumok alapján leírható, hogy a gyakori főhatóság-változás miatt ilyen nevük is volt: „Gábor Áron" 12. sz. Kohászati Technikum, Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikum. Érdekes, hogy ez a másodiknak létrejött kohász jellegű, eredetileg nappalosnak beindított technikum nem vett tudomást (vagy nem akart tudomást venni) a budapesti öntőipari „vándor" technikum tananyagáról és korábban megszerzett tapasztalatairól, holott mindkét iskola a KGMhez tartozott. Mivel az intézmény megszervező igazgatója Avas Mihály kohómérnök volt, akit a bányászmúltú és dominanciájú Pech Antal középiskolából helyeztek át Diósgyőrbe, ő - csak bizonyos mértékig érthetően - a Pech Antal iskola szemléletét hozta át Diósgyőrbe. Pedig ő a Pech Antal-os korszakban nem oktatótanár volt, nem írt egyetlen jegyzetet sem (még a tüzeléstant is a bányász Kocsis József írta). Ellenben ő volt a kollégium és a menza vezetője, és ő volt az iskola sokszori költözködésének lebonyolítója. Fáradhatatlan, ügyes szervező volt. Vaskohászati és öntészeti gyakorlata azonban semmi sem volt, mert pedagóguskorszaka előtt kb. 6-7 évig fémkohász volt. Túlhajszolta magát, és 37 éves korában öngyilkos lett. Örök érdeme, hogy két kohászati technikumnak is megszervező igazgatója volt [41]. Viszont Avas Mihály áthozta a nemkohász-specifikus szemléletet is. A diósgyőri kohásztagozatokon még az 1950-es évek közepén is tanították a felesleges föld- és teleptant a kohászati szaktárgyak rovására. Míg a „vándor" öntőipari technikumnak az első évfolyamában négy, a szakmájában tekintélynek számító szakember tanította külön-külön a vas-, acél- és fémöntészetet, valamint az öntödei géptant, addig Diósgyőrött az összevont öntészetet és szakgéptant tankönyv nélkül egyetlen, öntödei gyakorlattal nem rendelkező tanár oktatta. Ugyanez volt a helyzet a tűzállótagozaton is, amelyen furcsa módon a fő tantárgy, a tűzálló anyagok, Technológia címen futott, melynek tanára ugyancsak nélkülözte az üzemi gyakorlatot, holott a vonatkozó tankönyv szerzője a helybeli vasmű tűzállóanyag-gyárának jeles vezetője, Bánky József kohómérnök volt. Hasonló volt évekig a helyzet a technológus szakon is, ahol a képlékenyalakítás tanára ugyancsak üzemi gyakorlat nélküli, mérnök-tanári képesítéssel rendelkező pedagógus volt. Erős volt viszont az iskola a közismereti tantárgyakban, valamint a laboratóriumi és műhelygyakorlatokban. Ezek tankönyvsorozatát a Gábor Áron Technikum kiváló tanárai írták, mint ahogy a későbbi szakközépiskolai tankönyvek egy részét is. A szerző itt mutatja be, a 14. táblázatban az öntőipari szakközépiskola óratervét, hogy szemléltesse, milyen veszteség érte az öntőszakmát, ter- 119