Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)
°C alá csökkent. A folyékony vasat a 3,51 befogadóképességű rázóüstben 1,0-1,3% kalcium-karbiddal kéntelenítették, 0,4% kokszporral karbonizálták, majd a konverterekben 20-30 perc alatt acéllá fúvatták [43, 44]. Egy, az Öntödében megjelent tanulmány azzal foglalkozott, hogy a Győrben szerzett tapasztalatok alapján milyen feltételekkel lehet a betét 80-100%-át kitevő acélhulladék felhasználásával szintetikus nyersvasat előállítani forrószeles, savas bélésű kupolókemencében [45]. Kupolóketnencék környezetvédelmi berendezései A múlt század utolsó évtizedeiben az öntészet területén is egyre sürgetőbbé vált a környezetszennyezés csökkentése. A vasöntödei berendezések közül a kupolókemencék különösen a levegőt szennyezik nagy mennyiségű szilárd és légnemű szennyezőanyaggal. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár (SVT) öntödéjében az 1980-as évek második felében megvalósított komplex olvasztóműi rekonstrukció jó példa a környezetvédelmi előírások teljesítését célzó beruházásra [46]. A fejlesztés során kétfokozatú füstgáztisztítóval ellátott, 900 mm átmérőjű, forró szeles, nyitott táskás köpenyhűtésű, GISAG-rendszerű kupolókemencéket telepítettek szifonnal és gyűjtővel. A 350-450 °C hőmérsékletű levegőt a füstgáz szén-monoxid-tartalmának elégetésekor keletkező hő hasznosításával, a kemencére épített, 30 m 3 fűtőfelületű rekuperátor segítségével érik el. A hármas falú, egyen-ellenáramú hőcserélőbe belépő füstgáz szén-monoxid-tartalmának folyamatos égését elektromos gyújtás biztosítja. A füstgáztisztító első fokozata a kéményrekuperátorra épített, permetezőfúvókás mosó, melyben a füstgáz portartalmának kb. 70%-át leválasztják vízpermetsoron történő átáramoltatással, miközben a füstgáz 200 °C körüli hőmérsékletre lehűl. A leválasztás vízigénye 3 m 3 /(t vas). A második fokozat egy gyűrőréses Venturi-mosó, ahová az előtisztított füstgáz bejut, s kb. 100 m/s sebességre felgyorsulva, kb. 4 m 3 /(t vas) vízzel ütközve, 100 °C-ra lehűl, és portartalma csökken. A por a vízzel a zagyleválasztóba jut, a füstgáz pedig két, sorba kötött, 20 000 m 3 /óra teljesítményű füstgázventilátoron át a kéménybe jut. A zagyleválasztóból láncos kaparószalag hordja ki az iszapot, amely a szemétbe szállítható, a vizet pedig visszaforgatják a leválasztóba. A kétfokozatú leválasztóval elérhető emisszióértékek a következők (kg/t vas):
