Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

A VASKUT-ban és több vállalatnál végzett kísérletek során a kutatók tisztázták a lejátszódó folyamatokat, amelyek közül a kéntelenítés csak az egyik volt [36, 37, 38, 39]. Megállapították, hogy bázikus falazat esetén jobban nő a karbontartalom, nagyobb a szilícium és kisebb a mangán leégése, a kénfelvétel kereken 30%-kal kisebb, mint savanyú falazat esetén. Egyértelműen nagyobbak viszont a bázikus tűzálló anyag költségei [40]. Ezt támasztották alá az üzemi bevezetés adatai is [41]. A Csepeli Vas- és Acélöntödék ebben az időszakban sok acélműi kokillát gyártott, amelynek kéntartalma 0,1% lehetett. Nagyobb kéntartalom esetén a megrendelő kevesebbet fizetett a kokillákért. Az öntödének azért érte meg bázikus béléssel kifalazni a kupolókat, hogy a büntetést mérsékeljék. A cikk adatai szerint az így megtakarított összeg fedezte a bázikus bélés lényegesen nagyobb költségeit. Más termékösszetételnél a bázikus bélés használata veszteséges lett volna. Ma a hazánkban működő kupolókemencék mindegyike savanyú béléssel üzemel. Az 1970-es években a magyar öntödékben is egyre sürgetőbb feladattá vált a sok esetben jóval nagyobb használati értéket képviselő gömbgrafitos vasöntvények üzembiztos, reprodukálható gyártásának megvalósítása. Tudni kell, hogy a gömbgrafitos öntvények gyártása során az olvadékot magnéziummal kezelik. A kezelés akkor hatásos és gazdaságos, ha a vas kéntartalma minél kisebb. A magyar öntödékben ezekben az időkben még a kupolókemence volt az általánosan használt olvasztóberendezés, ezért keresni kellett egy olyan kéntelenítő megoldást, ami egyszerű, hatékony és olcsó. A VASKUT-ban fejlesztették ki a 22. ábrán bemutatott berendezést, amely folyamatos csapolású kupolókemencéhez csatlakoztatható [42]. Az (1) kupolókemencéből a (2) salakolószifonon átfolyó, átlagosan 0,1% kéntartalmú öntöttvas a csapolócsatornába épített (3) kezelőtégelybe folyik, ahonnan megfelelő kéntelenítés után a (4) előgyűjtőbe kerül. A kezelőtégely befogadóképessége a kupolókemence 5-6 percnyi olvasztási teljesítményével megegyező. A kéntelenítés kalcium-karbiddal történik, ami az (5) vibrációs adagolószerkezet tartályából kerül a kezelőtégelyben levő folyékony vas felszínére. A kalcium-karbid mennyiségét a vibrációscsatorna lejtésszögével lehet beállítani. A hatékony kéntelenítést eredményező intenzív keveredést a folyékony fém és a kalcium-karbid között sűrített levegővel biztosítják, amit a (6) nyomáskiegyenlítő és víztelenítő tartályból a (7) porózus dugón keresztül juttatnak a kezelőtégelybe. A szükséges levegőnyomás 0,2-0,3 MPa.