Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

1 - elégetőcsatorna 2 - alámetszés 3 - azbeszttömítés 4 - lemezfedél 5 - köpenytoldás 6 - kiégések helye 19. ábra. Földgáz-póttüzelésű kupolókemence égetőcsatornája Nincs tudomásunk arról, hogy más öntödében is foglalkoztak volna a földgáz­póttüzelés megvalósításával. Ennek okait elemzi egy, az Öntödében is megjelent elő­adás [33]. A földgáz-póttüzelés mellett az olaj­póttüzelés is foglalkoztatta a hazai szak­embereket. Úgy tudjuk, elsőként 1965-ben végeztek kísérleteket a 20. ábrán bemuta­tott berendezéssel egy 400 mm átmérőjű kupolókemencén [30]. A (12) olajtartályból a (8) gumicsőveze­téken át áramló olaj a (3) égőben a (6) veze­téken át érkező sűrített levegő hatására szétporlad, majd a (2) tűzálló csőben, az (5) vezetéken át érkező ventilátorlevegővel ke­veredve meggyullad. Az égés a kupolóban tovább folytatódik. A kupolóba a tűzálló elégetőcsőben részben már elégett olaj, ill. égéstermékei, valamint az olaj teljes elégetéséhez szükséges levegő kerül. Az olaj égésekor felszabaduló hőmennyiség egyrészt az égéstermé­kek felmelegítésére szolgál, másrészt átadódik az izzó alapkokszréteg­nek és az azon átcsepegő folyékony vasnak, végül előmelegíti a kupoló aknájában lefelé haladó fémes betétet. Az alapkoksz égését azonban csak kevés levegő táplálta, ezért a túlhevítés gyenge volt, a kísérleti olvasztá­sok során csak 1350-1400 °C hő­mérsékletű vasat csapoltak. A kí­sérleti olajtüzelésű kupolókemence további sorsáról nincs tudomásunk. A TÜKI szak­emberei a földgáz­póttüzelésű kupo­lókemence után kí­sérleteket végez­tek az olajpóttüze­20. ábra. Kísérleti olajpóttüzelésű kupolókemence lés megvalósítása-

Next

/
Oldalképek
Tartalom