Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

sák, hogy a koksz elégetésére szánt fúvólevegőt előmelegítik. Az előmelegített fúvólevegő által a kemencébe bevitt hőtartalommal kevesebb olvasztókokszot kell fordítani a fémes betét megolvasztására. A fizikai hőtartalom a torokgáz több száz °C-os hőmérsékletéből származik, míg a kémiai hőtartalmat az éghető szén-monoxid jelenti. A fizikai hőtartalom hőcserélőkben nyerhető vissza és fordítható a fúvólevegő előmelegítésére, míg a kémiai hőtartalom hasznosítása a szén-monoxid elégetéséből származó hő hasznosítását jelenti, ami ugyancsak a fúvólevegő előmelegítését szolgálja. Az 1950-es években a magyar öntödékben törekedtek arra, hogy átvegyék és meghonosítsák a világ öntészetének élenjáró technológiai megoldásait. Megjelenése után röviddel nálunk is megkezdődtek a Croning-eljárással vagy a vízüveg alkalmazásával kapcsolatos formázástechnológiai kísérletek, s érvényes volt ez a forró szeles kupolókemence alkalmazására is. Élénk vita bontakozott ki a forró szeles olvasztást pártoló és ellenző, ill. a forró szél hatását különböző módon magyarázó szakemberek között, amely az Öntöde hasábjain is nyomon követhető [17,18,19]. A vita végkifejlete azonban nem lehetett kétséges a forró szél alkalmazásának előnyei miatt. Miben foglalhatók össze az előnyök? Mindenekelőtt az olvasztókoksz megtakarításában és az ebből származó jobb termikus hatásfokban, a nagyobb olvasztási teljesítményben, nagyobb csapolási hőmérsékletben, ami további előnyöket biztosít: csökken a hidegfolyásos selejt veszélye és kisebb falvastagságú öntvények önthetők a jobb formatöltő képesség miatt, jobb a módosítás hatásfoka, kisebb a szilícium, a mangán és a vas leégése, nagyobb a salak kénfelvevő képessége, ezáltal csökken a fém kéntartalma. A forró szél alkalmazásával együtt általában megvalósították a folyamatos vas- és salakcsapolást, ami egyenletesebbé tette a kupoló üzemét. A hidegszeles kupolóval összehasonlítva vannak hátrányok is: több meghibásodást eredményezhet a bonyolultabb szerkezet, nagyobb figyelmet és szakértelmet követel a működtetés, nagyobb a falazatkopás és lényegesen több a beruházási költség. A forró szeles kupolókemencéket a léghevítő berendezések konstrukciója alapján csoportosítjuk. Vannak külön tüzelőanyaggal fűtött léghevítők, ill. a kupolókemence füstgázait vagy torokgázait hasznosító rekuperátorok. Egyetlen hazai esetről van tudomásunk, amikor egy kísérleti hőcserélő berendezést külön tüzelőanyaggal fűtöttek. Minden más megoldás alkalmazásakor a kemence füstgázainak hőtartalmat hasznosították. Magyarországon az első magyar gyártmányú, forró széllel működő