Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

vezzük. Gyakorlati tapasztalatok alapján az alapkoksz magassága annyival haladja meg a fúvókák síkját, mint a kemence átmérője. A fúvókák alatti aknarészt medencének, a fúvókák felett 200^400 mm magas részt fúvóövnek nevezzük. Az e feletti, az alapkokszoszlop tetejéig tartó rész az olvasztó- és túlhevítő öv. Az alapkoksz behelyezése után begyújtják a kupoló fenékdöngöletén elhelyezett fahasábokat. A nyitott csapoló- és salakolónyíláson, fúvókákon, valamint búvónyíláson keresztül elegendő huzat van az égés táplálásához. Ha az egész kokszágy izzik, kezdődhet az ún. adagkokszot, vasat és salakképző anyagot tartalmazó adagok beöntése az adagolóajtón keresztül. Ezzel egy időben a búvónyílást befalazzák és lezárják. Amint a kemence megtelt az adagolóajtó alsó szintjéig, eltömik a csapoló- és salakolónyüást, lezárják a fúvókák nézőkéit és megkezdik a levegő fúvatását. A jól előkészített kupolókemencék fúvókái előtt a ráfúvatástól számított 5-6 percen belül megjelennek az első lecsorgó vascseppek. Az olvasztás előrehaladtával a medence lassan megtelik folyékony vassal és a rajta úszó, kisebb sűrűségű salakkal. Amint a hullámzó salakot megpillantjuk a fúvókák előtt, kezdődhet a csapolás. Szakaszos csapolású kemencénél addig kell engedni a kibontott csapolónyíláson keresztül a vasat, míg megjelenik a salak is. Ha ez bekövetkezett, a csapolónyílást el kell tömni. Az öntés befejezése előtt mintegy egy órával az adagolást be kell fejezni, s ahogy elfogy a vas a kemencéből, megszűnik a csepegése, az alapkoksz maradékát a fenékajtó nyitásával le kell engedni. A leengedett kokszot vízzel kell lehűteni. Ezzel fejeződik be az olvasztás. A kupolókemencében a fémes betét megolvasztáshoz szükséges hőmennyiséget a koksz égéshője adja, amit a betétalkotók egyes elemeinek leégéséből származó hőmennyiség csak jelentéktelen mértékben növel. A koksz karbonja a behívott levegő oxigénjével a fúvóövben széndioxiddá ég el, miközben hő szabadul fel: C + 0

2 = C0

2 + 33 829 kJ/kg C A szén-dioxid felfelé áramlik az izzó kokszdarabok között, és rész ben szén-monoxiddá redukálódik, ami hőt von el a rendszerből: C0

2 + C = 2 CO - 13 674 kJ/kg C A két reakció a Boudouard-diagramnak megfelelően adott hőmérsékleten egyensúlyra törekszik. Azonban az egyensúly nem csak a hőmérséklettől függ, hatással van rá a koksz reakcióképessége, amely a porozitástól és a fajlagos felülettől függ, befolyásolja a koksz mennyisé-