Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

1. táblázat A nagyolvasztók és a kupolókemencék számának változása 1800 és 1906 között Év Összes Öntvénygyártásra Összes Vasművek üzemelő is használt öntödéiben levő nagyolvasztó kupolókemence 1800 30 10* _ _ 1856 85 28* 24* 11 1880 68 1898 52 25 147 47 1906 44 15 162 31** * Becsült adat ** További 6 kupola a fmomítókemencék kiszolgálására szolgált, de olykor öntvényeket is öntöttek belőlük 2. táblázat Magyarország (Erdéllyel és Horvátországgal együtt) nyersvas- és vasöntvénytermelése 1806 és 1913 között, ezer tonna vasöntvénytermelés adatait is szemügyre vesszük (2. táblázat). Az 1806' os adatok becsültek, 1856-ból már viszonylag pontos adataink vannak, míg a 20. század elejéről származó adatok iparstatisztikai felmérésben szerepelnek. 1806-ban mintegy 8000 t nyersvasat termeltünk. Feltételezve, hogy az öntöttvas aránya nem lépte túl a nyersvastermelés 8%-át, a nagyolvasztóból öntött vasöntvény mennyisége 600 tonnára becsülhető. A teljes vasöntvénytermelés is e körül lehetett, mivel a vasművektől független öntödék csak később alakultak meg. Az 1856. évre a nyersvastermelést és a nagyolvasztóból öntött vasöntvény mennyiségét ismerjük, ebből az ország teljes vasöntvénytermelése 10 200 tonnára becsülhető. Ez a mennyiség nőtt aztán 1898-ra 67 322, 1906-ra Év Nyersvas Nagyolvasztóból Összes öntött vasöntvény 1806 8* 0,60,6* 1846 36* 1856 72,4 5,2 10,2** 1870 124,4 11,8 1880 143,9 11,1 1898 496,6 21,9 67,3 1906 419,7 17,2 83,9 1913 623,0 14,0 * Becsült adat ' Bidermann adatai alapján becsülve