Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)
Mechwart András
Mindaz, amit a magyar gépipar Mechwartnak köszönhet, lényegében ettől az időszaktól számítható. A következő feladatokat kellett megoldani: a) piacot találni az üzem gyártmányainak; b) olyan szükségleteket kellett fölismerni, amelyeknek kielégítéséről az európai gyárak még nem gondoskodtak; c) a gyártmányok műszaki színvonalával egyeduralmat kellett biztosítani a választott iparcikk gyártásánál. Mechwartnak sikerült megbirkóznia a feladatokkal! * * * Mechwart András magánéletét kevésbé ismerjük. A rendelkezésre álló néhány adattal felvázoljuk Mechwart emberi arculatát. 1866-ban vette nőül Eichleiter Antal húgát, Lujzát (1846-1924). Három gyermekük született. Az elsőszülött Ernő (1870-1942) földbirtokos volt Belecskán, Hugó (1874-1971) gépészmérnöki diplomát szerzett, leányuk, Emma ár. Nagy Jenő ügyvéd neje lett. Nyelvet nehezen sajátított el. Magyarul is hosszú ideig tanult. Nyelvtanára rendszeresen reggel 7 órakor kereste föl, a napi munka csak ezután kezdődött. Kedvelte az irodalmat, a magyar írók közül Eötvös Józsefet szerette legjobban. Mechwart maga is írt verseket. Nagy zenebarát volt. O alapította a gyári dalárdát. Örömét lelte a vidámságban, a budai bensőséges mulatozásban. De ugyanúgy élt a kemény munkának, mely számára nélkülözhetetlen életelem volt. Undorodott a póztól és a hamisságtól, nem volt a hatalom megszállottja. A munkásokkal barátkozott, a gyár munkahangulatát nem a zordság jellemezte, hanem a patriarchális egyetakarás, melyben a serény munka és a viszonylagos megelégedettség volt az éltető erő. Az utóbbiak igazolására a következőket említjük meg. Mechwart 1874 óta volt a Ganz-gyár vezérigazgatója. A lehetőségei tehát adottak voltak ahhoz, hogy harccal vagy a nélkül a munkások és alkalmazottak érdekeit is képviselje. 1892-ben a gyár a következő szociális létesítményekkel rendelkezett: a) 1884-ben létrehozták a tisztviselők nyugdíjalapját, ezt a gyár évenként nagy összeggel támogatta; a nyugdíjalap 1896-ra csaknem 1 millió forintra szaporodott; b) a munkások segélyalapjukból kamatmentes kölcsönt vehettek föl;