Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

A malmászat százados titkai

liast, hogy a malom létesítéséről tárgyaljanak. Killias szűk körben - Széchenyi, Valero Antal, Kappel Frigyes és Hallbrunner János György jelenlétében - előadást tartott. Előadta, hogy hengermalmok létesültek a következő helységekben: Frauenfeld (1834) és Kriens (Svájc), Melegnano és Velence (Olaszország), München, Stettin, Leipzig-és Mannheim (Németország). Továbbá a fraunfeldiek öt évre (1835-1840) kizárólagos császári szabadalmat kaptak Ausztria területén malomlétesítésre. Mindazonáltal nemcsak a puszta malomeladás a céljuk. A részvénytársaság alakításához szükséges pénz 50 százalékát részvényekben is elfogadják. Ezek mellett a részvénytársaságnak köteleznie kell magát a találmány titokban tartására. Az előző események Széchenyinek eszébe juttatták Mészáros Lázárt. Azon nyomban levelet írt néki. Részletes fölvilágosítást kért. Mészáros nem késlekedett a válasszal. Ezt rövidesen újabb levéllel egészítette ki, összegyűjtve minden hírmorzsát. Az 1838-as tavaszi árvíz azonban minden igyekezetet háttérbe szorított. Az ár elvonultával Széchenyi megkezdte a jövendő részvényesek aláírásának gyűjtését. Hűen általános törekvéséhez, Németországból is kért és kapott hengermalmi információkat. Ezek számára megnyugtatóak voltak, mert részleteiben tárták elé a hengeres őrlés előnyeit. Mozgalmas idők következtek. A részletek követésére nincs terünk. Az viszont túlzás nélkül megállapítható, hogy a malomépítés terhének nagy részét Széchenyi vitte, míg 1841. szeptember 15-én végre két hengerjárattal megindulhatott az őrlés (2. ábra). S mily jellemző Széchenyire, a sikert nem tekintette kizárólagosan önmagáénak. 1841. december 1-én a következőket írta Mészáros Lázárnak: ...„ha Ön nem volna, alkalmasint a Pesti Hengermalom sem jő létre, mert hiúság nélkül: én hoztam a dolgot életbe, ennek megismertetése, ajánlása azonban az Ön tette és érdeme!" [2, 232-234. old.] A maimászat százados titkai Az ipari titoktartás nem újkeletű. A XV. és XVI. században Leonardo da Vinci például tükörírással óvta a följegyzéseit. Nem megütköztető tehát az, hogy a Pesti József Hengermalom* szerződésének megkötésekor a frauenfeldiek írásba foglalták a kötelező titokvédelmet, esetünkben a hengeres őrlés titkát. A titoktartással indokolható az is, hogy - a szak* Nevét József nádorról kapta.