Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)
Mechwart műszaki alkotásai - A forgóeke - Mechwart gőzekéje
a földet nem munkálták meg kellően. Az utóbbival közelítőleg egy időben készült Nagy Dezső műegyetemi tanár gőzekéje. Ennek működési elve: a gőzgép keresztben fekvő rácsos gerendát vontatott, amelynek végére végtelen láncra erősített ekéket szereltek. Az ekék - a gőzgépről meghajtva - a szerkezettel meghatározott pályán haladtak, váltakozva szántva a földet és kiemelkedve belőle. A fejlődés főbb mozzanatait említve, ilyen fejlettségi fokon voltak a szántógépek, amikor Mechwart fejlesztő munkáját megkezdte. Mechwart gőzekéje A forgóeke megszerkesztésével Mechwart olyan gép létrehozására törekedett, amely kertészeti szintre emeli a szántóföld megmunkálását. A gépről az első szabadalom 1887-ben kelt (19), a második 1894-ben (20). Mechwartot haláláig foglalkoztatta a forgóeke tökéletesítése. Ehhez mindjárt hozzá kell tenni: nem a módszer változtatásán volt a hangsúly, hanem a nagyobb terméseredmények elérésén. Ekkor ugyanis már tudták, hogy a termés mennyisége és a föld megművelésének foka, továbbá a szántás mélysége összefügg. A forgóeke szerkesztési munkáiban Bánki Donát is kezdettől részt vett [3, 6, 76, 79, 80, 81]. A forgóekéket közúti gőzlokomotívra szerelték (22. ábra). Az ekedobokat a keret hordta (23. ábra). A keretet tengelyen csapágyazták és szerkezettel emelték vagy süllyesztették. Az utóbbi műveletet szolgálta a kar, az emelőlánc, az ezekhez tartozó hajtólánc, továbbá a különböző fogaskerekek és kapcsolók. Az ekedobokat és láncokkal és fogaskerekekkel hajtották meg [6]. Az ekekések munka közben a vontatógép kerekeinek irányába forogtak, tehát a földet felülről lefelé vágták. Az ekekések vízszintes hengerfelületen forogtak, de az élek nem voltak tengely irányúak. A kések elhajlásáról az egykorú tudósítások annyit közöltek, hogy azok 30°-nál nagyobbak nem lehettek, tehát „meredek csavarvonalban" voltak kialakítva. A késeket csavarokkal erősítették a dobra. A kések kissé befelé voltak görbítve, hogy az éleket a túlzott mértékű kopástól megóvják. Mechwart a forgóekénél a kerti ásó munkáját kívánta utánozni. A levágott földdarabot az eke magával ragadta, fölemelte, majd leejtette, mégpedig úgy, hogy a föld felszíne alulra került. E nagymérvű mozgás a földet porhanyósította is. A szántás mélységét állíthatták. A forgóeke fontosabb műszaki adatai:
