Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Haggenmayer Henrik titka

pár henger dolgozott. E sorok írója összeállította az egyik gépcsoport munkafolyamatának lehetséges két változatát (4. ábra A és B rajz). Az A változatnál a tisztított búza párhuzamosan két gépre, azaz két hengerszékre folyt rá [101, 21. old.] Az őrlőgépekben három-három pár henger működött. A legfelső hengerpár kezdte a búza aprítását, a középső folytatta, végül a legalsó őrlőhengerpár befejezte az aprózást. A megőrölt anyagot serleges felvonó fölemelte és osztályozó szitákra dobta. A szitákból kifolyó lisztféléket római számok jelzik. A K betű a korpa jele. A B változatnál is két hengerszék és a hozzájuk tartozó sziták alkothatták az egységet. Ez a változat többszöri töretést és az ezt követő szitálást tett lehetővé. Ezen felül lehetőség nyílhatott a dara és az ennél kisebb szemcséjű derce elkülönített aprítására. Ilyen módon növelhették az I. jelű elsőrendű liszt arányát, végső soron akár a fentieken emlegetett 72% össz lisztmennyiséget is gyarapíthatták. Haggenmacher Henrik titka A technika- és malom történetben kevéssé járatosak a Haggenmacher fivéreket összetéveszthetik. Haggenmacher Henrik (1827-1917) malomtulajdonos és feltaláló volt. Öccse, Haggenmacher Károly (1835-1921) malomigazgató az EZso Budapesti Gőzmalmi Rt.-ben és feltaláló. Mindketten vérbeli molnárok, akik Svájcból érkeztek hazánkba. Haggenmacher Henrik (5. ábra) molnárlegényként vándorolt Magyarországra 1850 táján. Először Blum János hajómalmaiban állt alkalmazásban. 1854-ben lett a Barber és Fiai Gőzmalomban főmolnár. 1855-ben csekély alaptőkévéi a Duna pesti oldalán, a Rákos-patakon kibérelt egy vízimalmot, az Ördögmalmot, ott további szolgálatba állított egy kimustrált hajógőzgépet. Pesten maradva 1862-ben fölépítette első gőzmalmát, mely őrlőképességben nem múlta felül az Ördögmalmot, de lendített az anyagi helyzetén. Olyannyira, hogy 1868-ban már két malmával egyedüli gőzmalom-tulajdonosként dacolhatott a részvénytársaságokkal szemben. E helyzetét élete végéig megtartotta. Munkásságának jellemzői: a) Gépészeti alkotásait - vélt, vagy valós érdektől vezetve - először titokban tartotta és csak saját malmaiban alkalmazta, méghozzá kiváló eredménnyel. b) Szabadalmait titkosította és egykori csehországi tevékenységére alapozva, hengerszékeit Prágában gyártatta. c) Valószínű, hogy épp az előző két pontban említett magatartás