Pereházy Károly: A kovácsoltvas művességről... (Öntödei múzeumi füzetek 6., 2000)

figyelmet. A barokk tapasztalataira tudatosan visszanyúló munkáiból elsősorban a volt Wenckheim-palota (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) virtuóz kovácsolású kapuját, a pesti ferences templom oratóriumának rácsát, a budai várpalota több kapuját, az egykori Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Dorottya utcai vasmunkáit, csakúgy miként a budavári Úri u. 58. veretes kovácsolású rácsait és pompás kopogtatóját, a klasszicizáló késő barokk formavilágú Alkotmány u. 8. rácskapuját említjük, de elkészültét tekintve ide sorolhatók a Parlament gótizáló rácsai, csillárai, valamint kandeláberei is. A sokarcú szecesszióban kovácsolt munkáiról a későbbiekben még szó lesz. Jungfer kortársa és nagy versenytársa Arkay Sándor (1841-1910) bőven kiveszi részét az egykori Sugár út (ma Andrássy út) palotái művészi kovácsolású munkáinak készítéséből. Ezt igazolja a Foncière Biztosító Társaság Andrássy út 2. sz. alatti hajdani palotájának bőven áradó ornamentikájú, a régi kovácstradíciókat idéző kapuja, az Andrássy út 21. és 62. sz. házak sok ötletességet tükröző vasmunkái, az Andrássy út 8385. dús indadísszel koronázott kertkapuja, a New York-palota barokk ihletettségű kapuzata, a volt Honvédfőparancsnokság Dísz téri palotájának rácskapuja, a Szabadság tér 14. artisztikus vasmunkái, ezek mind a historizáló kovácsoltvas-művesség értékes művei. A vas faragását iskolás buzgalommal művelő Páder Nándor (1846-1911) kalapácsa emel több épületet grandiózussá. Munkássága elsősorban Budapesten követhető nyomon. A Nefelejcs u. 39. hajdani saját házának lunetta- és kapubetétrácsa, az erzsébetvárosi Szent Erzsébettemplom oltárrácsa, a Klotild-palota impozáns erkélyrácsa érdemes el23. kép. Budapest, Nefelejcs u. 39. betétrács részlete, 1888