Pereházy Károly: A kovácsoltvas művességről... (Öntödei múzeumi füzetek 6., 2000)

világháború áldozatául esett kétszárnyú kapuja. A szecesszió floreális ornamentikájának olyan jellegzetes példáját mutatja, amelyben a nyu­gat-európai indíttatású dísz között a népies ihletettségű mákgubó is fel­bukkan. A Szent István krt. 10-12. kapuja ugyancsak az atektonikus ele­mek hangsúlyát juttatja érvényre. A kúszó indák, margitvirágok folyon­dárjából font aszimmetrikus szövevényből táplálkozó szecessziós rész­letek színezik át e nagyszerű alkotást. A német mesterek rusztikus for­málását tükrözi a Heidlberg-család sírboltjának kovácsolt kapuja. Az életfa elfonnyadt és lefelé kókadó levelei sorával érzékletesen, patetikus hatásossággal fejezi ki az élet elmúlását, találóan alkalmazkodik a hely szelleméhez. A 20. század első felében működött Gerő és Győry műlakatos cég ka­pui a messzi tájak egzotikumának elbűvölő, ám olykor bizarr ornamen­tikáját hordozzák. A Marék József u. 31. kapuján a dél-tengeri szigetvilág madara romantikus természetrajongással, utópisztikus vágyak kifejezé­sére törekedve, a távoli tájak békés idilli képét vetíti elénk. Az Üllői út 14. trébelt vaskapuján a dekoratív pálmaágak kö­zött felbukkanó szárnyas talán Mexikó jelképes madara. Más technikát mutat Migray József trébeléssel alakított néhány kapuja. Az Aradi u. 57. kapujára pávát domborított, a Síp u. 17. ajtaján virágoktól övezetten mókus és fecs­ke díszeleg, a Szilágyi Er­zsébet fasor 1. kapuján a baromfikert stilizált szár­nyasa (gyöngytyúk?) csi­pegeti a lehajló virág­ágat. A kapuk díszei jel­zik, hogy a hazai sze­cesszióba mennyire be­ivódott a magyaros-népi- 30. kép. Kecskemét, a ferences templom keríté­es motívumok szeretete. sének kapuja, 1930 k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom