Pereházy Károly: A kovácsoltvas művességről... (Öntödei múzeumi füzetek 6., 2000)

világháború áldozatául esett kétszárnyú kapuja. A szecesszió floreális ornamentikájának olyan jellegzetes példáját mutatja, amelyben a nyugat-európai indíttatású dísz között a népies ihletettségű mákgubó is felbukkan. A Szent István krt. 10-12. kapuja ugyancsak az atektonikus elemek hangsúlyát juttatja érvényre. A kúszó indák, margitvirágok folyondárjából font aszimmetrikus szövevényből táplálkozó szecessziós részletek színezik át e nagyszerű alkotást. A német mesterek rusztikus formálását tükrözi a Heidlberg-család sírboltjának kovácsolt kapuja. Az életfa elfonnyadt és lefelé kókadó levelei sorával érzékletesen, patetikus hatásossággal fejezi ki az élet elmúlását, találóan alkalmazkodik a hely szelleméhez. A 20. század első felében működött Gerő és Győry műlakatos cég kapui a messzi tájak egzotikumának elbűvölő, ám olykor bizarr ornamentikáját hordozzák. A Marék József u. 31. kapuján a dél-tengeri szigetvilág madara romantikus természetrajongással, utópisztikus vágyak kifejezésére törekedve, a távoli tájak békés idilli képét vetíti elénk. Az Üllői út 14. trébelt vaskapuján a dekoratív pálmaágak között felbukkanó szárnyas talán Mexikó jelképes madara. Más technikát mutat Migray József trébeléssel alakított néhány kapuja. Az Aradi u. 57. kapujára pávát domborított, a Síp u. 17. ajtaján virágoktól övezetten mókus és fecske díszeleg, a Szilágyi Erzsébet fasor 1. kapuján a baromfikert stilizált szárnyasa (gyöngytyúk?) csipegeti a lehajló virágágat. A kapuk díszei jelzik, hogy a hazai szecesszióba mennyire beivódott a magyaros-népi- 30. kép. Kecskemét, a ferences templom kerítées motívumok szeretete. sének kapuja, 1930 k.