Dr. Lengyel Károly: Amíg az öntödéből múzeum lett... Kiszely Gyula, az Öntödei Múzeum alapítója emlékére (Öntödei múzeumi füzetek 5., 1999)

Tárgyalások főhatóságokkal (Fővárosi Tanács, Művelődési Minisztérium) A naplóban sok helyen szerepel Szilágyi István főigazgató neve, aki abban az időben a Művelődési Minisztérium kötelékébe tartozó Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport, a mai Országos Műszaki Múzeum elődjének tekinthető szervezet vezetője volt. Kiszely vele állapodott meg abban, hogy 1964. április 14-én összehangolt akciót indítanak a Ganz Törzsgyár műemlékké nyilvánítása ügyében. Ennek érdekében Kiss Lászlóval együtt, aki a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetője volt és pártolta a múzeumalapítást, április 27-én Szanyi Józsefet, a Fővárosi Tanács Műemléki Felügyelőségének osztályvezetőjét igyekeztek meggyőzni a terv helyességéről. Szanyi biztosította őket a műemlékesek támogatásáról, de azt is elmondta, hogy a fővárosnak más tervei vannak a területtel, ezért mielőbb tárgyalni kell a városrendezőkkel, vagyis a Budapest Főváros Tanácsa VB Városrendezési és Építési Osztályának munkatársaival. Ezt előkészítendő, Kovács István a Múzeumi Főosztály osztályvezetője június 10-én levelet írt minden illetékes hatóságnak, akinek a hozzájárulása kellett a végleges döntéshez. Június 24-e fontos dátum az előkészületek sorában, ugyanis több főhatóság (Építésügyi Minisztérium, KGM) és az Öntödei Vállalat képviselői helyszíni bejáráson és tárgyaláson próbálják egyeztetni álláspontjukat. Dr. Bercsényi Dezső az Építésügyi Minisztérium Műemléki Osztályának vezetője ismét felveti, hogy a városrendezőkkel feltétlenül egyeztetni kell. Tárgyalópartnemek Heim Ernő főmérnököt javasolja. Új momentumként vetődik fel, hogy az Öntödei Vállalat nem lelkesedik a tervért, elképzelésük szerint az irodaházból munkásszállást kívánnak kialakítani. Ugyancsak fontos megbeszélésre került sor július 6-án a Fővárosi Tanácsnál. A jelenlevők (dr. Dercsényi, Szanyi, Szilágyi, Kiszely és Heim) tanulmányozták a rendelkezésre álló, négy évvel korábban készült városrendezési tervet, amely valóban az épületkomplexum teljes megsemmisítésével számolt. Csak annyit sikerült elérni, hogy a tervezővel együtt újabb helyszíni szemle lesz, de nagy valószínűséggel csak a kéregöntödét lehet majd megmenteni. Kiszely és Szilágyi elhatározták, hogy Kiss Albert építészmérnöknek, a városrendezési terv készítőjének megbízást adnak egy olyan szakvélemény elkészítésére, amely a kéregöntöde épületét beillesztené a városképbe. A megbízást október 10-én adta ki Szilágyi, s a szakvélemény