Mikus Károlyné - Szántai Lajos: Megemlékezés Gábor Áron halálának 150. évfordulójáról (Öntödei múzeumi füzetek 4., 1999)

Családja és születési helye Erdély dél-keleti sarkában, a Kárpátok tövében, az Ojtozi-szoros bejárata előtt fekszik Bereck község. Lakói évszázadokon keresztül a keleti határok védelmét látták el. Ezért a községet már 1426-ban Zsigmond király a Brassóban kiállított szabadalomlevéllel mezővárosi rangra emelte. A Bereck-patak két partján fekvő község északi szélénél egy régi római castrum és hadiút maradványai, majd ezen túl a Rákóczi György által 1530 körül építetett vár romjai találhatók. Berecknek a múlt század közepén kb. 3000 lakosa volt, ezek kétharmada székely, egyharmada román. A székely lakosság elsősorban a határőri feladatok ellátásával, földműveléssel, fakitermeléssel, kisipari tevékenységgel, a határon túlra történő fuvarozással és postai kézbesítéssel foglalkozott. Az utóbbira utal a városka címere is, amely egy levelet tartó kezet ábrázol. Az elmúlt századokban Bereck több konstitúciót (alkotmányt) kapott, melyek egyenlőséget, egyenlő teherviselést, szabad kereskedelmet és vallásszabadságot biztosítottak a város polgárainak. Az egyik ilyen emlékezetes konstitúciót 1829-ben Gábor Áron apja, Gábor István (17871843), az akkori városi nótárius (főjegyző) adta ki. A konstitúciót 1994. szám alatt a főkormányszék levéltárában őrizték [1]. Itt említjük meg, hogy Gábor István apja, Gábor József (szül.: 1754-ben, neje Sárány Anna) szenátora volt Bereck városának. Erről a család birtokában lévő több eredeti okirat tanúskodik. A családi szájhagyomány szerint a Gábor család 1520 körül költözött a szomszédos Lemhény községből Bereckre. Ezt erősíti meg a lemhényi plébánia levéltári adata, amely szerint Gábor András és Jakab 1510ben a lemhényi templom javára adatoztak. Később idősebb Gábor János (szül: 1610-1620 között) 1655. július 6-án Rákóczi György fejedelem által a Torja mellett lévő táborban kiadott konstitúcióval - több székellyel együtt - a harcokban tanúsított vitézségéért primipilusi (lófői) rangot kapott. Gábor Áron apjának, Gábor Istvánnak és feleségének, Hosszú Juditnak (szül.: Berecken 1794-ben, meghalt 1858-ban) öt gyermeke volt. Közülük a legidősebb az 1814. november 27-én született Áron, a későbbi ágyúöntő (1. ábra). Gábor Áronnak négy testvére közül Imre 1816. november l-jén, Dénes 1820. január 18-án született. Az utóbbi fiatalon halt meg, családot nem alapított. Rajtuk kívül két lánygyermek is volt a családban: Juliánná (Mikó Izráné, szül.: 1824. augusztus 30-án) és Anna (Kovács Mózes-