Kovács László: Vas- és acélöntödék Magyarországon a II. világháború előtt (Öntödei múzeumi füzetek 3., 1998)

Sopiana Gépgyár és Vasöntöde Rt. Alsó Malom u. 6. Haberényi Pál 1865-ben alap. Az 1899-ben csődbe került cég 1903-ban Hamerli József tulajdonába került (Hamerli József Gépgyár és Vasöntöde). 1908-tól használja a Sopiana védjegyet. 1918-tól rt., 1924-től ~. Mezőg. és szerszámgép, vas- és fémöntv. 1948-ban államos. PESTSZENTERZSÉBET Peringer Péter és Társai Vasöntöde és Gépgyár. Baross u. 84-86. Peringer Péter és József 1912-ben alap. vas- és fémöntödéjét. Még ez évben eladták a Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt.-nek, majd Herlicska Lajossal társulva 1932-ben visszavásárolták, és kkt.-t alakítottak. 1936-tól ~. Malomip. és szerszámgép, vas- és fémöntv. 1948-ban államos. 1949-ben a —> Vas- és Fémöntöde, Peternell és Kulhanek céggel egyesítve a Ganz Villamossági Gyár irányítása alá került, 1950-től Motoröntvénygyár N. V. néven önálló. Vas- és Fémöntöde, Peternell és Kulhanek. Attila u. 37. Peternell Károly és Kulhanek Adolf 1921-ben bérbe vették a Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt. öntödéjét (volt Peringer-öntöde), és Vasöntöde Erzsébetfalva, Peternell és Társa néven működtették. 1925-ben az Attila utcában fémöntödét építettek. 1929-től ~. 1949-ben államos. A -> Peringer Péter és Társai Vasöntöde és Gépgyárral egyesítve a Ganz Villamossági Gyár irányítása alá került, 1950-től Motoröntványgyár N. V. néven önálló. Vasöntöde Erzsébetfalva, Peternell és Társa -> Vas- és Fémöntöde, Peternell és Kulhanek. POZSONY Dohnál M. Vasöntödéje és Gépgyára. Drössler Károly Gépgyára. Vasöntv. Rohwer Ferenc Zománcáru- és Vasöntőgyár. Rohwer Ferenc Adolf neumünsteri gyáros és Heinrich Jakab 1908-ban alap. Itt gyártottak Magyarországon először öntöttvas fürdőkádat. Schranz Károly Gép- és Kazángyára, Vasöntödéje. SALGÓTARJÁN Keszler, Böhm és Bauer Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyár. Keszler Antal, Böhm Béla és Bauer Miksa 1894-ben kapott telepengedélyt. Csatornázási öntv, féktuskó. A céget 1898-ban megvásárolta a -» budapesti Hirsch és Frank Szerszámgépgyár és Vasöntöde. 1949-től - az államosítást követően - Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár N. V. néven önálló.