Kovács László: Vas- és acélöntödék Magyarországon a II. világháború előtt (Öntödei múzeumi füzetek 3., 1998)

Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. A Testory Antal és Társa Első Cs. és Kir. Szabadalmazott Lámpa- és Ércárugyárat 1880-ban alap. mint bt.-t, 1883-tól Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt. (Gergely u. 27.). Az 1886. évi szanálás után neve ~. 1932-ben magába olvasztotta a GyőrffyWolf Fémárugyár Rt.-t. Alk. 140 (1883), 400 (1896), 1000 (1914). Világítási ber., víz- és gázmérő, zámoncozott edény, fürdőkád, vas- és fémöntv. 1935-ben fuzionált a —> Fegyver- és Gépgyár Rt.-vel -» Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. néven. Magyar Fémművek Rt. Vasöntv. Magyar Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG). Kőbányai út 21. Az 1869-ben állami tulajdonba került Magyar-Svájci Gépgyár Rt.-t és a —> Magyar-Belga Gép- és Hajóépítési Rt. 1870-ben állam tulajdonba került Kőbányai úti telepét egyesítve, Magyar Kir. Államvasutak Gép- és Kocsigyára néven a Magyar Kir. Államvasutakhoz csatolták. 1873-tól neve Magyar Kir. Államvasutak Gépgyára. 1880-ban átvette a diósgyőri vasgyár igazgatását. Az 1880-as évek elejétől temper-, a 20. sz. elejétől acélöntvénygyártás. 1925-től neve ~, 1942-től Vitéz Horthy István ~. 1942-ben Győrben haditermelésre új telepet létesítettek, öntödével (ezt 1948-ban a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolták). Alk. 463 (1874), 3217 (1899), 1955 (1934), 4376 (1938). Mozdony, mezőg. gép, acélsz., szivattyú, kompresszor, vas-, temper-, acél- és fémöntv. Term. 998 (1874), 5983 (1899), 8488 (1928), 7350 (1938). Magyar Kir. Államvasutak Gépgyára —> Magyar Kir. Állami Vas-, Acélés Gépgyárak. Magyar Raditátorgyár Rt. Gyömrői út 76-78. A hannoveri Körting. B. és E. cég 1910-ben alap. Alk. 190 (1914). Radiátor, kazán, textilip. és mosodai ber., acélsz., építőip. gép, vasöntv. 1948-ban államos., 1949-ben egyesült a -> Magyar Vegyipari Gépgyárral Budapesti Vegyipari Gép- és Raditárorgyár néven. Magyar Vasöntöde és Gépgyár. Jász u. 39-41.1927-ben alap. Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. Jogelődje az 1807-ben Reichel Ignác által Sopronban létesített rézműves üzlet. Fia, Reichel Gyula és Heiszler József 1881-ben berendezkedett rézáruk, gépek és fémöntvények gyártására a Soroksári (ma Ráday) u. 38-40. alatt (Reichel és Heiszler Gép-, Réz- és Ércműgyár). 1900-tól telephelyük a Noszlopi u. 1. 1907-től Reichel és Heiszler Vegyipari Gépgyár Rt. 1910-ben vasöntödét létesítettek. 1913-tól neve ~. Alk. 120 (1896), 250 (1914), 250 (1943). Vegy-, szesz- és sörip. gép, kazán, acélsz., vas- és fémöntv. 1948-ban államos. 1949-ben egyesült a —» Magyar Radiátorgyárral Budapesti Vegyipari Gép- és Radiátorgyár néven.