Szántai Lajos: Egy nagy múltú öntöde Pesterzsébeten (Öntödei múzeumi füzetek 2, 1997

telken (Baross u. 89. sz.) mintakészítő üzemet alapít, amely társas viszonyban ellátja öntőmintákkal úgy a Peringer-, mint a Peternell-öntödét. Később bérmunkát is vállalnak, több budapesti és vidéki nagy öntödének dolgoznak. A két öntöde jószomszédi viszonyban dolgozik együtt. Az Attila utcai öntöde ekkor már teljes egészében Kulhanek Adolf tulajdona, mert Peternell Károly halála után az özvegytől megvásárolta a tulajdonrészt, de tiszteletből továbbra is megtartja az addigi elnevezést. Majdnem kizárólag szürkevas öntésére tér át, olyannyira, hogy a szűk olvasztói kapacitás miatt gyakorta kényszerül folyékony vasat vásárolni a szomszédtól (átjárót nyitnak a közös kerítésen), sok esetben azonban ez az akció fordítva is megtörténik. 1942-ben a Peringer-céget katonai parancsnokság alá helyezik, majd hadiüzemmé nyilvánítják. Hamarosan erre a sorsra jut a Peternell-Kulhanek cég is. 1943. április 3-án négy bombatalálat éri a Peringer-gyárat; emberéletet nem követel, az anyagi kár azonban jelentős. A cég elsősorban gránáttesteket gyárt, nagy sorozatban. Ennek emléke még ma is él a „gránátszekrénynek" nevezett formaszekrény által. Budapest ostroma után a Peringer-cég orosz katonai parancsnokság alatt indul be, harckocsialkatrészeket öntenek és munkálnak készre. Az alapanyagot a katonai parancsnokság biztosítja. 1945. július 16-án a városi bíróság megerősíti az iparengedélyt, a cég folytathatja eredeti tevékenységét, közel hatvan dolgozóval. A Peternell-Kulhanek cég már békés viszonyok között indul újra, béröntödeként főleg a Ganz Villamossági Gyárnak dolgozik. Az államosítás után 1947-ben meghal Peringer Péter. A jól prosperáló üzemet társai vezetik tovább, igaz, már csak rövid ideig, mert 1948. március 26-án államosítják. Erre a sorsra jut 1949. március 31-én a Peternell-Kulhanek öntöde is, majd a két állami vállalatot 1949. június l-jén egyesítik, és a Ganz Villamossági Gépgyár irányítása alá rendelik. 1950. május 3-án a nehézipari miniszter rendeletére önálló nemzeti vállalatként létrejön a Motoröntvénygyár,

14 és ezen a néven működik tovább több mint egy évtizedig. Teljes mértékben béröntödeként dolgozik, A Pestvidéki Törvényszék mint cégbíróság a nehézipari miniszter megkeresésére 74.126. sz. alatt elrendelte a Motoröntvénygyár N. V. bejegyzését a nemzeti vállalatok cégjegyzékébe.