Szabó Attila: Repüljünk! A repülés és az űrhajózás története (Budapest, 1994)

Egy terv a régi időkből. A tervező az ember erejével akarta a „pilótát" a magasba emelni. De terve nem bizonyult életképesnek. A ballon születése A sok kísérletezés, próbálkozás azonban mégsem volt fölösleges és haszontalan. A szárnyak és az igen kezdetleges repülőszerkezetek mellett jó megoldások is születtek. Kétszáz évvel ezelőtt a mai Franciaország egyik városkájában két testvérnek sikerült elkészítenie az első repülőszerkezetet. Ez volt a léggömb, vagy ahogyan ma hívjuk: a hőlégballon. A testvérek - Montgolfier (ejtsd: Mongolfié) volt a nevük - észrevették, hogy ha nagy tüzet raknak, a lángok fölé dobott papír nem esik rá a tűzre, hanem fölszáll a füsttel és a forró levegővel együtt a magasba. Kipróbálták, hogy egy nagyon könnyű dobozka, amelynek az alja hiányzott, milyen sokáig tud a forró füst fölött lebegni. Úgy gondolták, ha egy nagy gömbből készítenek hasonló szerkezetet, s azt forró levegővel feltöltik, akkor az szintén képes lesz a levegőbe emelkedni, és embereket is a magasba repíteni. Tervük sikerült. Először óvatosságból állatokat emeltettek fel léggömbjükkel. Amikor látták, hogy a kakas, a birka és a kacsa jól érzi magát repülés közben és földet érés után is, akkor még nagyobb ballont építettek, amely már emberekkel is fölszál Ihatott. Ez a léggömb olyan magas volt, mint ma egy négyemeletes ház. Széltében pedig akkora, hogy 40-50 felnőtt tudta körbefogni. Minden baj nélkül felszálltak, s két bátor utas egy fél órán át repült a léggömbbel. Az első siker után az emberek már nem féltek annyira a repüléstől. Egyre többen építettek papírból vagy vászonból hatalmas léggömböket, és megpróbáltak velük egyik városból a másikba jutni.