Szabó Attila: Repüljünk! A repülés és az űrhajózás története (Budapest, 1994)

A repülőgép közlekedési eszköz lesz Az első sikeres repülőgépeket követően a pilóták egyre hosszabb utakat tettek meg leszállás nélkül, és megpróbálkoztak országok, tengerek, óceánok átrepülésével is. Kezdetben ezek sorra kudarccal végződtek. Sokan szerencsétlenül jártak, s örülhettek, ha csak repülőgépük süllyedt el a tengerben. A francia Blériot (ejtsd: Blérió) autókhoz gyártott lámpákat, s az így keresett pénzt repülőgépek készítésére költötte. Egyik masinája olyan jól sikerült, hogy egy nyári reggelen, 1909-ben átrepülte vele a tengert Franciaország és Anglia között. Egyedülálló teljesítményéért és bátorságáért az egész világon ünnepelték. Blériot még ugyanebben az évben ellátogatott Budapestre is. Akkoriban Magyarországon még csak hírből ismerték ezt az új közlekedési eszközt. Nagy tömeg gyűlt össze, hogy megcsodálja a híres repülőgépet és pilótáját, aki bemutatóján háromszor szállt fel egy nagy Blériot (ejtsd: Blérió) repülés közben a La Manche (ejtsd: La Mans) csatorna vize fölött. Barátai hajón kísérték, hogy ha esetleg lezuhan, segíthessenek neki. Rákosmezőn készültek el az első magyar repülőgépek. Itt az egyik legjobban sikerültet láthatjátok. A tervezőjét Zsélyi Aladárnak hívták.